DR. OROSZ ISTVÁN, az oktatási, tudományos és sportbizottság alelnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Úr! Én úgy vélem, hogy nagyon fontos dologról szólt Szabad György napirend elõtti felszólalásában. Valóban mindaz gond, amit õ itt elmondott, hiszen a kistelepülések értelmisége, a falvak értelmisége tulajdonképpen három nagy csoportból áll: a lelkészekbõl, az agronómusokból és a tanítókból. Nem kell mondanom, hogy milyen nagy gond van a lelkészek ellátásában. Az elmúlt negyven évben a lelkészek képzése olyan lehetõségek között mozgott, ami ma sajnos nem teszi lehetõvé, hogy minden kistelepülésnek lelkésze legyen - ne adj' isten, ha két valláshoz tartoznak, akkor két lelkésze, vagy ha három valláshoz tartoznak, akkor három. Ezért is fontos az én megítélésem szerint az, hogy a lelkészképzés állami támogatása olyan mértékû legyen, hogy ez a probléma megoldódjék.
Az agronómusok helyzetérõl most nem kívánok szólni, mert az messzire vezetne. Szólni kell azonban a tanítókról, a tanárokról; azokról a tanítókról, tanárokról, akik valóban megérdemelnék azt, hogy valamilyen pótlékkal ismerjük el a munkájukat. S nem is kellene nagyon messzire menni, az én ifjabb koromban a feleségem tanyasi tanítóként, pedagógusként kezdte, s ezért tanyasi pótlékot kapott. Bizony jó lenne, ha valamilyen pótlékkal most is elismernénk azokat, akik lámpás szerepre vállalkoznak.
Köszönöm szépen. (Taps.)