POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a figyelmet. Amit Szabad György professzor úr felvetett, valóban fontos, a mindenkori magyar kormány számára állandó feladatot adó kérdés. Nem egyik vagy másik tárca kérdése, hisz a kistelepülés egy olyan sajátos hely, és annak értelmisége egy olyan közösséget kell hogy jelentsen, ami nagyon sok tárcának nyújt feladatot.
(9.00)
Való igaz: az elsõ feltétel, hogy legyen munkahely. Ezen nem jelent alapvetõ változást az Internet; megszoktuk ma már azt, hogy az Internet egyfajta varázspálcaként meglengetve minden mai gondunkra jövõbeni megoldást jelenti. Én sajnos nem vagyok ilyen optimista. Ha nem lesznek munkahelyek a kistelepüléseken, ha nem lesznek munkahelyek vidéken, akkor onnan el fog szökni az értelmiség. De valóban, a kulturális tárcának kiemelt felelõssége van, hiszen az dõl el ennél a tárcánál, hogy hányan és milyen módon emelkedhetnek ki, és válhatnak egyáltalán értelmiségivé. S e tekintetben az elmúlt évek változásai nem hoztak sok jót.
Az elmúlt napokban, hetekben mindenki tanúja lehet annak, hogy épp bezárnak egy nagy kollégiumot, a Nagytétényi úti kollégiumot. Szimbóluma ez ennek a problémának: ma már nem az a kérdés, van-e elegendõ felsõoktatási hely - szerencsére -, hanem az, hogy hozzá lehet-e jutni a vidékieknek. Az a kérdés, hogy ki tudják-e nyögni a majdani tandíj mellett az egyre magasabb megélhetési költségeket, s e tekintetben jóval rosszabb a helyzet, mint néhány évvel ezelõtt.
A másik probléma pedig, amirõl itt többen szót ejtettek, hogy visszatérnek-e a településükre az értelmiségivé vált fiatalok; és a tapasztalat az, hogy nem. Sajnos nem, és ebben nagy felelõssége van a kormánynak, amely hosszú hetek, hónapok és évek óta halogatja például a közmûvelõdési törvény tervezetének (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret lejártát.) a parlament elé bocsátását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)