POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm. Nyilván mindenki hallotta, hogy az elmúlt hét végén közel másfél millió diák kezdte meg a vakációját, vihette haza ki a jó, ki a rosszabb bizonyítványt. A szülõk a bizonyítványt kinyitva egy röplapot találtak a kezükben, ez a röplap azt a címet viseli, hogy "Miért jó?", a szerzõje pedig Magyar Bálint mûvelõdési és közoktatási miniszter. Miért jó? - nem a miniszter, hanem miért jó a nemzeti alaptanterv; errõl szól ez a röplap.
Ez egy nagyon szépen kiállított, mondhatni, gusztusos kiadvány. Megtudjuk belõle, hogy a NAT azért jó, mert ez a gyerekeknek jó. Megtudjuk azt, hogy a gyerekek ezek után jobban fognak nevelõdni, a gyerekek csupa olyan dolgot tanulnak majd, ami az életben fontos számukra. Megtudjuk azt, hogy ezek után, ahogyan ez a kiadvány fogalmaz, a tanítás egész folyamatában jobban megjelenhet a gyerekek személyisége, és igaz ez a tanárokra is a kiadvány vagy lapocska szerint, és még hasonló fontos, ám kevésbé kézzelfogható, kevésbé ellenõrizhetõ konkrétumot tudunk meg a nemzeti alaptanterv bevezetésével kapcsolatban.
Amikor valaki hazaviszi ezt a kis brosúrát vagy röplapot, az a kép lebeghet a szeme elõtt, hogy ezek után 1998 szeptemberétõl csillogó gyerekszemek, szöszke fejecskék, rózsás pofikák jellemzik majd a magyar közoktatást, minden szép és minden vidám, derült ég lesz szeptember 1-jétõl júniusig - hiszen mindez ezt ígéri. Ezt hivatott részben alátámasztani a Népszabadság mellékleteként megjelent "Iskolapélda" címû kiadvány, amelyikbõl megtudjuk azt is, hogy nemcsak a szülõknek és a gyerekeknek lesz nagyon jó a nemzeti alaptanterv, hanem a pedagógusok többsége is a nemzeti alaptanterv mellett van. Ezt a kiadványt egyébként a Medián közvélemény-kutató társaság adatait elemezve adta közre a Népszabadság; nem meglepõ, hogy ezt támogatta a Soros Alapítvány, a Mûvelõdési Minisztérium, illetve a Munkaügyi Minisztérium.
Amikor megjelent ez a kiadvány, levélben kerestük meg a minisztert, hogy legyen kedves átadni nekünk e felmérés kérdõíveit, a mintaválasztás szempontjait, a kérdésekre adott válaszok alapmegosztását, a kutatási eredményeket összefoglaló értékelõ jelentéseket. Ezeket nem kaptuk meg (Horn Gábor: Olvasd el!), noha közpénzbõl készült ez a kiadvány, nem kaptuk meg, és nem tudjuk, mi ennek a titkolózásnak az oka.
Sikerült azonban megszerezni az Oktatáskutató Intézet egyik szakértõjétõl egy tanulmányt, amely elsõ változatban elemzi ezeket az adatokat, és az adatok alapján már jól látható, hogy mi volt a titkolózás oka. Az egyik az, hogy a nyilvánosságot látott brosúrában, dokumentumban csak az a hír kapott publicitást, hogy a megkérdezett pedagógusok 60 százaléka támogatja a NAT bevezetését. Mindez nem igazán meglepõ eredmény, hiszen azt, hogy az iskolákban szükség van tantervi reformra, mindenki, az ellenzék oktatáspolitikusai is elfogadják. Annak bevezetése módjáról, tartalmáról, idejérõl van komoly vita és komoly fenntartás. Nos, a megkérdezett pedagógusok éppen ezekben a kérdésekben foglaltak állást nagyon határozottan, ez derül ki a tanulmányból - sajnos nem a minisztérium támogatásával közreadott brosúrából -, mely szerint a kormányzatnak azt a jelenlegi elképzelését, miszerint '98-tól az elsõ és a hetedik évfolyamon vezessék be a NAT-ot, a pedagógusoknak kevesebb, mint egytizede támogatta. Furcsa módon ez kimaradt mind a röplapokból, mind pedig a szponzorált kiadványokból. Az MKM által támogatott mellékletben megjelent cikk errõl a részrõl hallgat. Mint ahogy arról is, hogy a pedagógusok többsége, 59 százaléka szerint a NAT bevezetését a tervezettnél késõbbre kell halasztani, nem 1998 szeptemberében, hanem akkor, ha annak a törvény szabta feltételei adottak, mint ahogyan erre egyébként egy képviselõi indítvány utalt. A pedagógusoknak csupán 8 százaléka ért egyet azzal, hogy a NAT bevezetésére az elsõ és a hetedik évfolyamon kerüljön sor, és jelentõs százaléka, több mint egyharmada azt támogatja, hogy az elsõ évfolyamon kerüljön bevezetésre.
Nos, nem jó ez így, hogy a minisztérium anyagai, közpénzbõl megjelent anyagai csak az egyik oldalra hívják fel a figyelmet (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), hogy miért jó. Illõbb és talán elegánsabb lett volna, ha megfordítjuk az oldalt, és a másik oldalon az is szerepel, hogy miért nem jó a nemzeti alaptanterv bevezetése - tudnék ötleteket adni ehhez.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)