POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Részben oldhatja ezt a helyzetet a tartós tankönyv. A tartós tankönyvre vonatkozó törvényi kitétel nem a kormány javaslata volt, hanem Rab Károly - akkor SZDSZ-es, késõbb függetlenné vált - képviselõ javaslata. Ezt õ több interpellációjában számon is kérte a mûvelõdési tárcán, mert a törvény ma úgy szól, hogy a tankönyvvé nyilvánítás feltétele. Önök között az volt a vita, hogy ez egy kritérium, tehát enélkül nem lehet tankönyvvé nyilvánítani. A képviselõ úr így értelmezte a törvényhelyet, önök pedig úgy, hogy ez az egyik feltétel - esetlegesen számba vehetõ szempont - a sok közül.
Mindemellett '93-ban és '94-ben volt a kormánynak egy külön támogatási rendszere, ahol kifejezetten a tartós tankönyveket önálló forrásból támogatták. Ma pedig ilyennel nem rendelkezünk. Remélhetõleg a következõ költségvetési év elõkészítésében a kormány máshogyan Brtelmezi ezt a feltételt, ami a törvényben van, mint eddig, és valóban kemény feltételként a tanköny-engedélyeztetésnél ezt számba veszi.
A harmadik: ezen a ponton oldhat valamit a kétezer forintos könyvtári normatíva. Egy gond van ezzel: maga a mûvelõdési tárca más elképzeléseket dédelget errõl. Horn Gábor figyelmébe ajánlom, hogy tájékozódjon Racskó Péter biztostól. Õk úgy gondolják a tárcán belül, hogy az Internet-program keretében megvásárolt gépek amortizációjából a szükséges gépcseréket fogják fedezni. Gond lesz itt, mert vagy a könyvtárra nem lesz pénz, vagy a tartós tankönyvekre, vagy pedig az internetes program végigfuttatására.
Végezetül: az elõbb említett Koller Mariann kiváló szakember, a Tankönyvkiadók Szakmai Szövetsége kamarájának vezetõje - alapvetõen nem az a baj, hogy õ rokona az egyik frakcióvezetõnek (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.), hanem az, hogy csak a tankönyvkiadó kamarai vagy szövetségi érdekét jeleníti meg az õ személye, és a tankönyvfogyasztók többi érdeke nem jelenik meg ilyen súllyal a tárca döntéseiben.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)