BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Egy nagyszabású nyugdíjreform általános vitája közeledik a végéhez. Ez az a nyugdíjreform, amelyet személy szerint én is és a szabaddemokrata frakció is támogatunk.
Ez a nyugdíjreform arról szól, tisztelt képviselõtársaim, hogy eddig volt egy nagy egységes országos nyugdíjrendszerünk, ahova az ember húszéves korában befizette a járulékot, és aztán hetvenéves korában leste, hogy a parlament milyen nyugdíjemelést fog megszavazni, teljesen függetlenül attól, hogy õ mennyit fizetett ötven évvel korábban a nyugdíjalapba.
Nem mi, nem is a csúnya nyugati tanácsadók, hanem az egyszerû ember veti fel évek óta, hogy hova lett az a járulék, amit én évtizedekkel ezelõtt befizettem. Ez a nyugdíjreform arról szól, hogy az a járulék, amit én befizettem, legyen az enyém. Ne attól függjön az, amit én nyugdíjként kapok hetvenévesen, hogy az akkori parlament majd mit fog dönteni, hanem attól, hogy én mit fizettem be! Ez a reform lényege, és ezért támogatjuk.
Ezt a reformjavaslatot kétféle kritika éri itt a Házban. Az egyik a komolytalan kritika. Torgyán József ma megismételte azt a gondolatát, hogy (emelt hangon folytaja:) elõbb tessék növekedést biztosítani, elõbb tessék megszüntetni a feketegazdaságot, és majd aztán jöjjön a nyugdíjreform!
Ez ugyanaz, mint amikor harminc évvel ezelõtt azt mondták, jó, fel lehet szabadítani az árakat, csak elõbb tessék biztosítani a gazdasági egyensúlyt az országban - holott éppen az árak felszabadításával lehetett biztosítani a gazdasági egyensúlyt! Ugyanígy nem lehet elõbb kiküszöbölni a feketegazdaságot, hiszen ez a nyugdíjreform a legfontosabb eszköze annak, tisztelt képviselõtársaim, hogy a feketefoglalkoztatást mint a feketegazdaság egyik fõ formáját korlátozzuk. Tehát ezzel a kritikával, ami ugyanolyan komoly, mint a harminc évvel ezelõtti reformellenes kritika, nem érdemes bõvebben foglalkoznunk. Hiszen tudjuk, hogy a nyugdíjrendszerünk válságban van, és hogy ennek a válságnak nem csak demográfiai okai vannak - az csak az egyik oka. A másik oka a foglalkoztatás csökkentése, a harmadik oka a feketefoglalkoztatás. És ez az alternatív gazdasági program, amit én többször végigolvastam, egy szót sem tartalmaz arról, hogy ezt a problémát hogyan lehetne megoldani!
A másik komolytalan kritika úgy szól, hogy itt mindenki rosszul jár - hallhatták a Fidesz vezérszónokától, Selmeczi Gabriellától -; rosszul járnak a fiatalok, az idõsek, az öregek, a bénák, a betegek, csak a pénzügyi körök járnak jól. Kik azok a pénzügyi körök, tisztelt képviselõtársaim? Kik lesznek a magánnyugdíjpénztárak tulajdonosai?
(11.30)
Mindenki, aki oda befizeti a járulékát. Azok az úgynevezett pénzügyi körök, amelyek jól járnak, azaz elõször több százezer, késõbb több millió magyar állampolgár, aki mint befizetõ, maga is résztulajdonosa ezeknek a magánpénztáraknak- ezt a kritikát tehát szintén nem lehet komolyan venni, hiszen nonprofit vállalatok lesznek, amelyek nem nyereségre törekednek, hanem a saját tagjaik késõbbi nyugdíját fogják biztosítani. Azt gondolom, hogy ezeket a komolytalan kritikákat nyugodtan félretehetjük.
Van azonban - és ezt mondjuk ki - egy komoly kritika is. Ezzel a komoly kritikával foglalkoznunk kell. Az általános társadalombiztosítás és ezen belül az általános nyugdíjbiztosítás - az, hogy az idõsek létbiztonságát egy nemzeti országos kockázatközösség biztosítja -, ez bizony a XX. századi Európa nagyon fontos vívmánya! Az, hogy mi valamennyien felelõsek vagyunk azért, hogy az idõsek megélhetése biztosítva legyen; az, hogy mindenki befizeti a nyugdíjjárulékát, és minden munkáltató fizeti a járulékot, és utána egy nemzeti nyugdíjpénztár vagy a költségvetés - ez országonként különbözõ - mindenki számára biztosítja a nyugdíjat, ez egy nagyon szép eszméje a XX. századi Európának.
Nagyon megértem Kis Gyulát és másokat, akiknek fáj a szívük ezért a rendszerért, mert egy nagyon fontos vívmánynak tartják ezt a rendszert. Mi is annak tartottuk az elmúlt évtizedekben, különösen amióta a hatvanas évek vége óta tényleg az egész lakosságra kiterjedt. De látni kell, tisztelt képviselõtársaim, hogy ez az elv csak egy dolgot hagyott figyelmen kívül: az érdekeltség elvét. Azt az elvet, hogy vajon tényleg befizeti-e mindenki a maga és az általa foglalkoztatott járulékát. Azokban az országokban, ahol egy konszolidált piacgazdaság mûködik évtizedek óta, és természetes - ha nem is mindenki, de - szinte mindenki számára, hogy fizesse a járulékot, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, ott is meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. Csak ott a probléma nem olyan súlyos, mint nálunk, ahol tényleg felfordult az egész világ, ahol tényleg a korábbi állami szektorból most egy nagyon sokféle magánszektor lett, és ahol munkáltatók százezrei és foglalkoztatottak sok százezrei bizony úgy gondolják, hogy jobban járnak, ha nem fizetnek járulékot, hiszen semmi bajuk nem lesz. Egy ilyen helyzetben egy ilyen országban sürgetõbb feladat az, hogy olyan nyugdíjrendszert építsünk ki, amely nagyon masszív, ellenállhatatlan érdekeltséget teremt a járulékfizetésben.
Tisztelt Képviselõtársaim! Ez a nyugdíjreform ilyen. Egyfelõl a maga kétharmadával... - háromnegyedével, sajnos, fenntartja a nemzeti kockázatközösséget, de azzal az egynegyedével - hogy behozza a tõkefedezeti elvet - nyíltan és durván behozza azt, hogy annyi nyugdíjat kapok, amennyit én befizettem aktív koromban. Ezzel egy ellenállhatatlan érdekeltséget teremt abban, hogy fizessen járulékot, hogy a valódi jövedelme alapján fizesse a járulékot.
Felteszik a kérdést, hogy miért nem elég nekünk az önkéntes nyugdíjbiztosító pénztár, miért kell a kötelezõ. Azért, tisztelt képviselõtársaim, mert az önkéntes pénztárba mindenki annyit fizet, amennyit akar, és az önkéntesbe befizetett pénzbõl nem következik az, hogy ugyanannyit kell bevallania és fizetnie a nagy közös tb-be is az elsõ pillér alapján. Csak ez a kötelezõ magánpénztár biztosítja ezt a nagyon kemény, ellenállhatatlan érdekeltséget a járulékfizetésben, és ezért jó ez a rendszer.
Még egy utolsó mondat: azért jó ez a rendszer a mai nyugdíjasoknak és a közeljövõ nyugdíjasainak is, mert ha hatékony érdekeltség van a járulékfizetésben ma - nemcsak a magánpénztárban, hanem az elsõ pillérben, a nagy pénztárban is -, akkor nagyobb garancia van arra, hogy a mai nyugdíjasok és a közeljövõ nyugdíjasai is, akik még nem az új rendszerben nyugdíjasok, meg tudják kapni az õket megilletõ nyugdíjat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)