DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az 1980-as években létezett egy nemzetközi elõkészítõ intézet, ahová jobbára a szocialista országokból és a fejlõdõ országokból érkeztek a diákok, és magyar nyelvet tanultak, hogy majdan elkezdhessék Magyarországon fõiskolai vagy egyetemi képzésüket.
1990-tõl kezdve, az Antall-Boross-kormány idején ez az intézet nemcsak ilyen diákokat fogadott, hanem igen jelentõs mértékben határon túlról érkezõ magyar anyanyelvû diákokat, valamint azoknak az emigráns szülõknek a diákjait, akik valahol a világ bármely pontján végezték el a középiskolájukat. Úgy gondolom, a diákok nemcsak magyar nyelvet tanultak, hiszen az az anyanyelvük volt, hanem a tanárok képzettségébõl adódóan egy egységes szintre emelés volt a cél, ezért matematikát, fizikát, kémiát és más tantárgyakat is tanultak.
1992-ben a diákok és a tanárok egyetértésével a Kodolányi János nevet vette föl ez az intézet, ezzel is jelezve azt, hogy ez egy magyar intézet, jelezve azt, hogy a nagy író elõtt tiszteleg a diákság, és tiszteleg a tanári kar. Azonban a mostani átszervezés kapcsán a minisztérium vezetõsége úgy döntött, hogy Kodolányi János neve nem megfelelõ, valami miatt nem szereti Kodolányi Jánost, és a Magyar Nyelvi Intézet hangzatos nevet kapta. Az indoklás pedig az, hogy létezik már egy Kodolányi János alapítványi fõiskola Magyarországon, és gyakran összekeverik.
Nem tudom, hogy a minisztérium mit fog tenni az ötven Móra Ferenc általános iskolával, hiszen az egyik iskola az egyik településen létezik, a másik a másikon, és nem valószínû, hogy összekeverik. Nem hiszem, hogy valódi indoknak tekinthetõ ez, hiszen létezik Bolyai János Matematikai Társulat, és létezik Bolyai János iskola, és még senki sem íratta a matematikai társulatba a gyerekét, nem keverték össze.
Tehát a kérdésem az: mi a valódi indoka annak, hogy megváltozott a név, és miért nem szereti Kodolányi Jánost a miniszter úr? Várom válaszát. (Taps az ellenzék soraiban.)