DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Úr! A képviselõ úr rendkívül életszerûen foglalta össze azokat a gondokat, amelyek egy-egy jogszabálynak a végrehajthatósága tekintetében jelentkezhetnek. Én azzal tökéletesen egyetértek, amit a képviselõ úr megfogalmazott, hogy olyan jogszabályokra van szükségünk még a környezetvédelem területén is, amelyek szigorúak legyenek, de végrehajthatóak.
A képviselõ úr által említett példa kapcsán: azért engedje meg azt a kitételt, hogy sajnálnám, ha nem tudná az az üzemeltetõ, aki egy szennyvíztelepet üzemeltet, hogy milyen minõségûek azok a szennyvizek, amelyek a csatornából a szennyvíztelepére bekerülnek, illetõleg milyen minõségû az, amelyet kibocsát a szennyvízteleprõl. Ez feltételezi számomra azt is, hogy esetleg a saját technológiáját sem ismeri, de feltételezem, hogy a képviselõ úr sem erre gondolt akkor, amikor az interpellációját megfogalmazta.
A képviselõ úr utalt arra a kormányrendeletre, amit 1996-ban alkottunk meg, pontosan a veszélyes hulladékokra vonatkozóan. Pontosan ezért engedje meg a képviselõ úr, hogy egy picit hívjam egy kis jogértelmezõ sétára, hiszen a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály - ahogy ön is említette - eléggé, hogy úgy mondjam, szerteágazó, és több értelmezést igényel. Feltételezem, ha ezen végigmegyünk, akkor a képviselõ úr által feltett interpellációra megnyugtató választ fogok tudni adni, és a jogértelmezés alapján ön meg fogja tudni nyugtatni azokat is, akik ennek az interpellációnak a feltételére sarkallták.
Hangsúlyoznám, hogy a rendelet hatálya, tehát amire ön is utalt, a veszélyes hulladékokra terjed ki. A hulladék abban az esetben veszélyes - ahogy ön is megfogalmazta -, ha az 1. számú mellékletben megfogalmazott tulajdonságok legalább egyikével rendelkezik, és itt hangsúlyozom, hogy "legalább egyikével."
A következõ a 2. melléklet, amelyben viszont a kommunális szennyvíztisztításból származó, ipari szennyezéssel terhelt iszapok szerepelnek. Ez azon hulladékokat sorolja fel, amelyek nagy valószínûséggel - és itt szintén aláhúznám ezt, hogy nagy valószínûséggel - mutatnak ilyen tulajdonságot. Az ipari szennyvizek nevesített, veszélyességi osztályba azonban nem sorolt hulladékoknak tekintendõk.
A következõ, amit szeretnék elmondani a képviselõ úrnak: pontosan az igen változó összetétele miatt - ahogy azt a képviselõ úr is említette - nincs veszélyességi osztályba sorolva a szennyvíziszap. Ezt a besorolást kell a termelõnek, illetõleg a szennyvíztelep üzemeltetõjének - és itt megint csak aláhúznék egy szót: - a legnagyobb környezeti veszélyt jelentõ összetevõ veszélyességének megfelelõen elvégezni. Ez azonban nem kötelezettség. Erre nem kötelezhetõ, ezt, amennyiben õ nem végzi el a saját maga megnyugtatása érdekében, abban az esetben az elsõfokú környezetvédelmi hatóság végzi el, és ekkor helyette egy államigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg ezt a besorolást.
Természetesen ez ellen jogorvoslati lehetõségnek is helye van, illetõleg az államigazgatási eljárást peresíteni is lehet. De én azt gondolom, pontosan az üzemeltetõ érdeke az, hogy a saját megnyugtatása érdekében ez megtörténjen; és neki lehetõsége van arra is, hogy azoknak a szennyvizeknek a minõségét is meghatározza, amelyeket az õ tisztítójára bocsátottak, hiszen a közigazgatási eljárásban az önkormányzatoknak, illetõleg a jegyzõknek lehetõségük van arra, hogy erre kötelezzék a tisztítóra rábocsátókat. Ez egyébként a minõségi összetevõket folyamatosan, laboratóriumi vizsgálatokkal is ellenõrizheti.
Én azt gondolom, abban egyetérthetünk mind a ketten, a képviselõ úr és én is, hogy a tisztítási hatásfok ebben rendkívül fontos, ami viszont a technológiától, illetõleg az üzemeltetõi felelõsségtõl függ.
A képviselõ úr két kérdésére a válaszom tehát a következõ: a minõsítés nem kötelezõ. Ha ezt a hatóság vitatja, akkor a tulajdonos által végzett besorolás megfelelõségét a tulajdonos kérheti, a mérések költségeit a piaci viszonyok határozzák meg; én a milliós nagyságrendet kicsit túlzónak tartom, de ha szükséges, akkor a jogszabályon még ebben a tekintetben lehet igazítani. És hozzátenném még azt is, hogy a legnagyobb veszélyt jelentõ összetevõ alapján lehetséges ez, tehát ez egyfajta kontinuitást és folyamatosságot is biztosít.
A veszélytelennek minõsített hulladék egy év múlva és késõbb is annak tekinthetõ, hiszen a limitet a legnagyobb veszélyességi osztályt jelentõ hulladék jelenti.
Kérem a képviselõ urat, saját maga és az ön környezetében levõ szennyvíztelep-üzemeltetõk megnyugtatására is fogadja el ezt a választ tõlem, azzal együtt, hogy az üzemeltetõk felelõssége és az õ technológiai felelõsségük is ebben elég nagy.
(15.20)
Megköszönöm képviselõtársaim megtisztelõ figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)