PÁPAI MIHÁLY (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Köztársaság elemi érdeke egy jól mûködõ külkereskedelem. Külkereskedelmünk hatékony, közvetett támogatási eszköze lehetne egy, a költségvetési preferenciák rendszerét élvezõ, nemzeti lobogó alatt történõ tengerhajózás. Ez megoldaná a közel hatszáz fõ jól képzett magyar tengerész jelenlegi létbizonytalanságát is.
Tudomásomra jutott, hogy a Mahart az államkincstárral kötött szerzõdés alapján az orosz államadósság kiegyenlítésébõl öt darab tengeri kereskedelmi hajót szerez be 1998-ig, amelyekbõl kettõt már meg is vásárolt. Ugyanakkor az ide vonatkozó rendelkezések ellenére a Pannon Sea nevû hajó nem magyar lajstromban, hanem máltaiban szerepel. A minisztérium ide vonatkozó ügyirata szerint kétséges, hogy a hajó üzembe lenne helyezve, ugyanakkor ezt a hajót többen látták a karibi térségben fuvarozni, fedélzetén ukrán tisztekkel, amikor a jól képzett magyar tengerészek nagy része munka nélkül van.
Felvetõdik a kérdés, hogy a privatizáció elõtt álló Mahart 1990-95 között eladásra került hajóinak fajlagos értéke miért volt magasabb mintegy 42 százalékkal az 1995-ös állományénál, amely két évvel fiatalabb volt a fent említetteknél.
Itt kívánom megkérdezni, hogy a Leányfalun lévõ, sokak szerint mintegy 400 millió forint értékû Mahart-üdülõ eladásra került-e, milyen pályázat útján és mennyiért.
Megítélésem szerint nem biztos, hogy szerencsés, ha a Mahart bizonyos csúcsvezetõi helyet foglalnak a túlnyomó részben ukrán tulajdonban lévõ - tehát konkurens - Interlieghter Tengerhajózási Vállalat igazgatóságában, fõleg akkor nem, ha ezt egyesek bizonyos egyéb vásárlásokkal is összekötik.
Nagy tisztelettel kérdezem a miniszter úrtól, hogy kívánja támogatni a magyar tengeri hajózást, akár a Baross Gábor-féle elképzeléseket is figyelembe véve, hogy több mint hétszáz év után ne tûnjön el a magyar lobogó a tengerekrõl.
Köszönöm, és várom megtisztelõ válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.)