DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! Államtitkár úr reagálására szeretnék észrevételt tenni. Arra hivatkozott, hogy sem a jogalkotási törvény szelleme, sem írott szövege nem tartalmazza azt, amit én elmondtam.
Tisztelt Államtitkár Úr! El tudja ön képzelni, hogy Magyarországon akár a sajtószabadságról, akár a büntetõ törvénykönyvrõl szóló törvény kerettörvény legyen? Azért nem lehet elképzelni, mert alapvetõ jogokat és alapvetõ kötelezettségeket tartalmazó törvények.
Elképzelhetõ alacsonyabb szintû rendelet mind a kettõ mellett, ha az alapvetõ jogok nem lényeges részére vonatkozóan valamiféle végrehajtási rendelet szükségeltetik.
(13.20)
De az alkotmány kizárja annak lehetõségét, hogy alapvetõ jog lényeges tartalmát meghatározhatná más jogszabály, mint törvény. Ezt csak törvényben lehet megfogalmazni.
A szellemével azért sem tudnék egyetérteni, mert nem tudok elképzelni olyan anyagot a minisztériumban, tisztelt államtitkár úr, amelyet önök megküldenek véleményezésre társadalmi és szakmai szervezeteknek, és ezt önök nem biztosítják az országgyûlési képviselõknek munkájuk segítése érdekében, hiszen a kormány az Országgyûlésnek felelõs. Tehát az a kifogás, hogy a jogalkotási törvény 32. §-a csak azt jelenti, hogy véleményezésre kell megküldeni más érdekvédelmi szervezeteknek és nem az országgyûlési képviselõknek, ez azért nem fedi a valóságot, mert a jogalkotási törvénynek több szakasza van, és a 18. § is arról szól, hogy a jogszabály megalkotása elõtt mi mindent kell megtenni a jogszabály megalkotásáért felelõs tárcának, és errõl a jogalkotót tájékoztatni kell. Ebbe a körbe viszont az is beletartozik, ha a véleményeket, a végrehajtási rendeleteket elküldte véleményezésre az érdekvédelmi és szakmai szervezeteknek, arról a képviselõket tájékoztatni kell. Annál is inkább furcsa ez a kifogás, hangsúlyozom, mert alapvetõ állampolgári jogokat és kötelezettségeket érintõ törvényrõl van szó, és önök úgy akarnak keret formában szabályozni, hogy nem tudjuk, hogy a lényeges tartalma mit jelent majd.
A másik észrevételem az lett volna államtitkár úrnak, hogy olyan esetekben, amikor törvényben kell szabályozni, és nyilván azért nyújtotta be a kormány ezt a törvényt, mert elfogadta azt az érvet, hogy mindaz, ami ebben benne van, törvényi szintû szabályozás legyen, ezért nyújtotta be; de azért nyújtotta be hiányosan, mert más jogszabályokkal akarja pótolni. De ha önök elfogadják azt, hogy ezeket az alapvetõ jogokat törvényben kell szabályozni, akkor bizony rendeleti kormányzásnak nincs helye azokon a területeken, ahol alapvetõ emberi jogokat kellene vagy kell érinteni.
Még kihasználva a fél másodpercet szeretném elmondani, hogy államtitkár úr tévesen hivatkozott arra, hogy szakmai és érdekvédelmi szervezetek véleményének kikérése és beépítése után figyelembe is vették az õ véleményüket, hiszen kezemben tartok egy kivonatot az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat véleményébõl és a Magyar Orvosi Kamara véleményébõl, amely legalább tíz ponton cáfolja mindazt, amit államtitkár úr elmondott. Az idõ rövidségére tekintettel csak kiemelve: a teljes lakosságot érintõ elosztórendszer-átalakítás a megfelelõ konszenzusok nélkül nem végezhetõ el; a koncepció kialakításában még az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat sem vett részt... (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) Elnézést, hogy elfogyott az idõm, de át fogom nyújtani államtitkár úrnak ezt az összesítést.
Köszönöm a figyelmüket.