DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A mai magyar közélet talán legfelháborítóbb és a polgárokat leginkább irritáló folyamatos botrányáról, a tb-önkormányzatoknak az ügyérõl már sok szó esett itt a Ház falai között. Sok, de úgy látszik, nem elég ahhoz, hogy mindez megnyugtathasson bennünket politikusokat, polgárokat - és természetesen és elsõsorban a tb-járulékfizetõket.
Az 1000 milliárdos nagyságrendû alapok felett döntõ testületek ügyét nem megoldotta, hanem még jobban összezavarta a pár hete az MSZP- s képviselõk szavazataival elfogadott új törvény. Immár egy hete lejárt a társadalombiztosítási önkormányzatok mandátuma. Frakciónknak az álláspontját, hogy a törvényt megszavazó szocialista képviselõk egyben a korrupció folytatására is szavaztak, ugyan feltûnõ vehemenciával akkor többen visszautasították, ám a lelkiismeretfurdalás mégis feltûnõen gyötörheti õket.
Az elmúlt héten az MSZP-s népjóléti miniszter úr levelet írt az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke részére, amelyben felvetette Simsa Péter alelnök alkalmatlanságának a kérdését. A miniszter úr levele közjogilag nehezen értelmezhetõ, pontosabban közjogi súlya pontosan ugyanakkora, mintha Simsa Péter írna levelet a miniszterelnöknek, megkérdõjelezve Kökény Mihály alkalmasságát. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok elnökének az alelnöki megbízatásra semmilyen befolyása nincsen - vagy legalábbis nagyon közvetett -, nehezen eldönthetõ, hogy a miniszter valóban szeretné-e, ha Simsa Péter nem folytatná eddigi tevékenységét, vagy pedig csupán a sajtónyilvánosság útján próbálja a saját felelõsségét csökkenteni az MSZP által három hete elkövetett és általa vezényelt szavazás - kicsit pontosabban: bûnpártolás - következményeit illetõen.
Ha ugyanis a kormánynak komoly szándéka lett volna, hogy azok a személyek, akiket felelõsség terhel, amiért a biztosítottak vagyonával való gazdálkodás során nem sikerült egyetlen egy olyan döntést sem hozni, amely ne vagyonvesztést eredményezett volna; akik sorozatosan megsértették a rájuk vonatkozó törvényeket és a saját belsõ szabályzatokat; akik a járulékfizetõk pénzét kockázatkezelés címén személyes ismerõseiknek osztották szét mindennemû érdemleges ellenõrzés nélkül például szextorna, reklámkampány vagy menedzserpihenés céljaira; tehát hogyha valóban komoly lett volna ez a szándéka, hogy ezek a személyek ne kerülhessenek vissza az önkormányzatokba, akkor olyan törvényt kellett volna megszavazni, amelyik ezt megakadályozza, és nem pedig utólag a sajtón keresztül Azengetni a tb-önkormányzatoknak.
Mielõtt valaki bizonyíthatatlan vádaskodással találna megvádolni a fentiek miatt - mindezt a tb-önkormányzatok Selmeczi Gabriella fideszes képviselõ hozzászólásai után menetrendszerûen megteszik -, akkor ismételten olvassák el az Állami Számvevõszék jelentéseit, valamint annak a hatpárti vizsgálóbizottságnak a jelentését, amelyet a parlament is igen jelentõs többséggel fogadott el, mert mindezeket ott is megtalálhatják. Az is nyilvánvaló a jelentésekbõl, hogy az MSZP- SZDSZ-kormány, mint a klasszikus három majom, nem látva, nem hallva, nem beszélve tûrte a szakszervezeti funkcionáriusok törvénysértésekben hemzsegõ országlását a társadalombiztosítás - mindannyiunk pénzei - felett.
(15.30)
Az a lépés pedig, hogy az MSZP-frakció olyan törvényt szavazott meg, amely semmilyen gátat nem vet ezeknek az üzelmeknek a folytatása elé, azt jelenti, hogy politikai felelõsséget vállaltak mindazokért a visszaélésekért, amelyeket lehetõségük lett volna megakadályozni, de mégsem akadályozták meg. Önök, tisztelt MSZP-s képviselõtársaim, miközben szavakban küzdenek a korrupció ellen, amikor ténylegesen a tettekre kerülne a sor - például szavazásra egy ilyen horderejû kérdésben -, akkor eszük ágában sincs megtenni a szükséges ellenintézkedéseket. Ezért is állítja a Fidesz, hogy önök a korrupcióra szavaztak.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)