DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Több felszólaló érintett két olyan témát, amire, úgy érzem, röviden reagálnom kell.
Többen megfogalmazták, hogy vajon mi volt a szándék azzal, hogy az agrártársaságoknál egységesítettük a javaslatban 50 százalék plusz 1 szavazatra az állami tulajdoni hányadot. Annyit el kell mondanom pontosításként a fölszólalásokhoz, hogy nem 75 százalék volt egységesen, nem 75 százalék egységesen ma sem a törvényben, a mellékletben, hanem a 25 százaléktól a 100 százalékig mindenfélét találhatunk mint tulajdoni arányt - valóban jellemzõen 75 százalékot. Hogy mi indokolja mégis a javaslatot? A kidolgozás során egybehangzó volt az elõkészítõk és a szakemberek véleménye is arról, hogy ez az a szektor, amelyben a tulajdonosi részesedést viszonylag csekély anyagi ráfordítással oda lehet juttatni, ahová szánták; magyarán: a dolgozók és a termelõk részesedhetnek ebbõl a tulajdonból. De ha a dolgozók és a termelõk részesednek, akiknek a részesedése egy nagyon durva számítás szerint lenne, mondjuk, 25-30 százalék, akkor ki lesz az, aki friss tõkét hoz a szektorba? Hiszen az megint csak egy egybehangzó vélemény, hogy a társaságok alultõkésítettek. Az, hogy a társaságok üzemi szinten nyereségesek voltak az elmúlt évben, a jó menedzsmenti és közösségi munka mellett annak is köszönhetõ, hogy az eltelt évek alatt az állam, az ÁPV Rt. vagy annak jogelõdjei számos alkalommal vissza nem térítendõ tulajdonosi kölcsönnel és egyéb támogatással segítették ezeket a társaságokat. Tehát semmi egyéb nem vezérelt akkor, amikor ezt a javaslatot megtettük, mint az, hogy igen, jussanak tulajdonhoz azok, akik erre nemcsak hogy ígéretet kaptak, hanem azért is, mert ez valóban az a terület, ahol ilyen tulajdonosi struktúrát indokolt kialakítani, de legyen lehetõség friss tõke bevonására.
Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a hasonló mezõgazdasági feldolgozóiparban is, az utolsó idõkben mindenképpen - én errõl rendelkezem részletesebb információkkal -, a megcélzott befektetõi körben mindenhol fellelhetõ a termelõi kör, illetve az ott dolgozói kör; itt sincs szó másról.
A másik aggály, amit többen megfogalmaztak, hogy vajon most mi a célja ennek a törvényjavaslatnak. A bevezetõmben én ezt megpróbáltam elég részletesen körülírni, de hadd mutassak rá csak arra, hogy éppen a késõbbi, majdan tartósan állami tulajdonban maradó vagyoni kör hatékony mûködtetését megalapozó finomításokat és módosításokat végeznénk most el. Az aranyrészvény dolgában például eleget tennénk annak az ellenzéki pártok részérõl is megfogalmazódott folyamatos kritikának, hogy legalább azt a minimumot foglaljuk be az ágazati törvénybe, amely az állam befolyásolási lehetõségét garantálja. Hiszen, ahogy az olvasható is a javaslatban, a (6) bekezdés erre utal is, amikor azt mondja, hogy az alapszabályban ezen túlmenõen is tehetõk egyéb kikötések, természetesen, ha a részvényesek úgy egyeznek meg. Az erdõkrõl most nem esett szó az általános vitában, de az erdõkkel kapcsolatos javaslat ugyancsak a bizonytalanságok eloszlatását szolgálja.
Tehát az a négy-öt szabályozási tárgy, amirõl ez a javaslat szól, semmi egyebet nem szolgál, mint felkészülni a késõbbi, nagyobb jelentõségû törvényhozásra.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)