DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Én az ajánlás 1. pontjához, amelyet az alkotmányügyi bizottság nyújtott be, a 3. pontjához, amelyet Szájer József képviselõ úr, valamint Toller képviselõ úr nyújtott be, a 4. pontjához, amelyet Szájer képviselõ úr nyújtott be és az 5. pontjához, amelyet Toller képviselõ úr nyújtott be, szeretnék hozzászólni - vagyis egyetlenegy pontot nem fogok érinteni, ez az ajánlás 2. pontja.
Ezek a javaslatok egymással szorosan összefüggenek. Mint köztudomású, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Házszabályt azért, mert nem biztosít intézményes lehetõséget az Alkotmánybírósághoz való fordulásra akkor, hogyha azt 50 képviselõ vagy az Országgyûlés bizottsága, illetve az Országgyûlés maga kéri, vagyis az úgynevezett elõzetes normakontrollnál.
Erre a kormány úgy reagált, hogy ahelyett, hogy a Házszabályt változtatnánk meg, eltörli a javaslata az 50 képviselõnek és az országgyûlési bizottságnak a lehetõségét az elõzetes normakontrollkérésre. Csak mellesleg jegyzem meg, hogyha az Országgyûlésnek megmaradna, a Házszabályt akkor is rendezni kell.
Ezek a javaslatok, amelyekrõl itt szó van, különbözõ oldalról és különbözõ részletekben, de mind azt célozzák, hogy törvényjavaslat elõzetes normakontrolljára az Országgyûlésnek semmiféle lehetõsége ne legyen, pontosabban: törvényjavaslatnak ne legyen elõzetes normakontrollja, hiszen a köztársasági elnök nem a törvényjavaslat, hanem a már megszavazott, de még ki nem hirdetett törvény esetében fordulhat az Alkotmánybírósághoz.
Az elõterjesztõ képviselõje ezekkel a javaslatokkal az alkotmányügyi bizottságban egyébként nem értett egyet, a Magyar Demokrata Néppárt pedig abba a sajátos helyzetbe került, hogy ebben az esetben a kormánnyal ért egyet - és nem az alkotmányügyi bizottsággal, nem az MSZP-vel és nem az SZDSZ-szel. A helyzet ugyanis a következõ:
Úgy gondoljuk, hogy már az sem helyes, ha az 50 országgyûlési képviselõtõl vagy az Országgyûlés bizottságától megvonja a törvény az elõzetes normakontroll lehetõségét, mert úgy gondoljuk, hogy ebben az országban lehetnek olyan helyzetek, amikor bizony az elõzetes normakontrollra szükség van. De hogy ezt az esetet még az Országgyûlés számára sem hagyja meg az alkotmányügyi bizottságnak ez a javaslata - és a másik két javaslat is technikailag, gyakorlatilag erre irányul - , azt pedig kifejezetten veszélyesnek tartjuk. Kifejezetten veszélyesnek tartjuk azért, mert - mint ahogy éppen a mai vitában a privatizációs törvény tárgyalása során is elhangzott - a vélemények, az alkotmányossági aggályok nem pártharcok területét képezték ebben az esetben a privatizációs törvénynél, nem pártok szerint hasadt meg a Ház, hanem különbözõ képviselõknek különbözõ elképzelései vannak.
(18.50)
Ebben az esetben, mint ahogy azt elmondtam, hogy ha például egy utólagos normakontroll során - amit mindenki kérhet - mondja ki az alkotmányügyi bizottság például ennek a privatizációs törvényjavaslatnak az alkotmányellenességét, akkor helyre nem hozhatatlan károk következhetnek be, olyanok, amelyekrõl meggyõzõdésem, hogy senki nem kívánja a bekövetkeztét, és amelyekkel senki nem ért egyet.
(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes,
az Országgyûlés alelnöke foglalja el.)
Úgy gondolom, és arra kérem a tisztelt képviselõtársaimat, hogy egyetlen módosító indítványt se fogadjanak el ezek közül a módosító indítványok közül, hanem most kivételesen az ellenzék és nem ellenzék együtt értsen egyet a kormánnyal, és ne törölje el az elõzetes normakontroll lehetõségét. A vitában itt a plenáris ülésen és az alkotmányügyi bizottságban is elhangzott többek részérõl, hogy ez nem szokásos a nyugati demokráciákban; hogy az elõzetes normakontroll idejét múlta, és '89-ben azért vezették be, mert akkor kevés ellenzéki volt a parlamentben. Erre már elmondtuk, hogy ötven se volt, tehát ezért igazándiból nem kisebbségi joggyakorlás biztosítása volt ez. Ha bármi lenne a világon, akkor sem abból kell kiindulnunk, hogy máshol mit csinálnak. Persze, azt is kell figyelnünk, hogy máshol mit csinálnak, de azért úgy gondolom, az elsõdleges az, hogy mik a magyar társadalom mai problémái. Abból kell kiindulni, hogy mi itt milyen válaszokat tudunk adni egyes kérdésekre.
Hadd mondjak el annyit: ráadásul nem is igaz, hogy a nyugati demokráciák nem ismerik az elõzetes normakontroll intézményét. Elõttem van a francia alkotmány 61. §-a, amely szerint az organikus törvényeket kötelezõ elõzetes normakontrollra bocsátani, egyébként pedig a miniszterelnök, a nemzetgyûlés elnöke, a szenátus elnöke vagy 60 képviselõ, illetve szenátor bizony fordulhat elõzetes normakontroll kérése végett az ottani alkotmányjogi tanácshoz - ott nem alkotmánybíróságnak hívják. Más kérdés, hogy ilyenkor az alkotmánybíróság ottani megfelelõjének 30 nap alatt döntenie kell az adott kérdésben, illetve, ha a kormány sürgõsséget kér, akkor 8 nap alatt. Szeretném felhívni az önök tisztelt figyelmét a portugál alkotmányra, amely egy érdekes kört járt be, ugyanis az eredeti szövegében a portugál alkotmány még 6 évvel ezelõtt sem ismerte az elõzetes normakontroll intézményét. Azóta - talán azért, mert nekik is hasonló problémáik voltak, mint nekünk - bizony bevezették Portugáliában is az elõzetes normakontrollt. A képviselõk egyötödének kérésére bizony az elõzetes normakontrollt el kell rendelni. Más kérdés, hogy ilyenkor az ottani alkotmánybíróságnak is meglehetõs gyorsasággal - adott esetben 8 nap alatt - döntenie kell.
Még egyszer arra szeretném kérni képviselõtársaimat: ne abból induljunk ki, hogy ha a többség bizonyos jogokat el akar venni, akkor vegyük el az egészet, mindenkitõl mindent, hanem gondolkodjunk racionálisan, és gondoljuk meg, hogy az ország szempontjából a jelenlegi helyzetben mi a fontos. Úgy gondolom, hogy bár nem szerencsés, hogy az elõzetes normakontroll lehetõsége az elõterjesztõk vonatkozásában szûkül - mert egyéb szûkítésekkel, például határidõ beépítésével egyetértettünk volna -, de azt semmiképpen ne támogassa a Ház, hogy semmiféle formában ne legyen lehetõség elõzetes normakontrollra.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)