DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Ebben a szakaszban már több fontosnak tekintendõ módosító indítványunk van. Sepsey Tamás képviselõtársammal együtt mindenekelõtt felvetettük annak lehetõségét - errõl szólhattam már az általános vitában -, hogy vajon nem érkezett-e el a megfelelõ pillanat az elnevezések tekintetében ahhoz, hogy a Legfelsõbb Bíróság elnevezését - ha már úgyis a magyar tradíciókhoz viszonyulva táblabíróságokat állítunk fel - a helyére téve, visszaállítsuk ennek a sok száz éven keresztül kialakult formáját, és kúriának nevezzük azt, amit kúriának nevezett az a törvény, amelyre hivatkozással történik a táblabíróságok felállítása. Annál is inkább fontosnak találjuk ezt, hiszen a Legfelsõbb Bíróság még a magyar nyelvtan szabályainak sem megfelelõen került - rosszul lefordítva egy orosz törvény, egy szovjet-orosz törvény kapcsán - a magyar alkotmányba és a bírósági szervezeti törvénybe.
(10.30)
Hiszen ebben az idõben, mint az már elhangzott, a volt táblabíróságokat - ezt a szót, a tábla jelleget és az ehhez kapcsolódó, akkor elfelejteni rendelt hagyományokat - felsõbíróságokká keresztelték; természetesen a "keresztelés" szó nem megfelelõ e rendszer névadására: névadó ünnepségben részesítették. Tehát a felsõbíróságok esetén még van valami nyelvtani alapja, hogy legyen egy Legfelsõbb Bíróság, de akkor sem kell "legfelsõbb"-nek hívni, hanem elég a "legfelsõ". De még egyszer mondom, ha úgy maradna, ahogy most az elõterjesztõ szándékolja - amellyel általánosságban nem értünk egyet -, akkor egy nagyon heterogén és nem a veretes jogállamhoz méltó jogalkotás termékével állhatnánk szemben, és természetesen a táblabíróság indokoltságát - és még egyszer mondom -, súlyozottan a magyar hagyományokhoz való visszanyúlást indokoló szavak nagyon elerõtlenednének, ha ezt a javaslatot nem támogatná az Országgyûlés többsége. Ez tehát magában foglalja a Legfelsõbb Bíróság névváltoztatását.
Amikor kérdeztük, hogy mi az indoka az egyetértés elmaradásának, azt a választ kaptuk - máig sem pontosan értjük, hogy ez a válasz elegendõ-e -, hogy nagyon költséges lenne. Kérdeztük, hogy milyen költségtényezõkbõl állna ez, hiszen az én tudomásom szerint kettõ darab zománctáblát kell kicserélni a Legfelsõbb Bíróság Markó utcai és Stollár Béla utcai két bejáratán. Ez valóban jelentõs munka, de azért az állami költségek szempontjából mégsem lehet túlságosan nagynak minõsíteni; és ugyancsak a bélyegzõk tekintetében: a Legfelsõbb Bíróságon használatos bélyegzõket kell kicserélni. Azt hiszem, hogy a névtábla és a szimbolikus, névhasználathoz kapcsolódó eszközök cseréje aránytalanul kis költséget jelentene a név mögött rejlõ tartalom visszahozására.
Ugyancsak ez indokolja erre irányuló javaslatunkban a "törvényszék" elnevezés visszaállításának igényét is.
Tisztelt Országgyûlés! A táblabíróság magától értetõdõen azt jelentette, hogy az illetékességi területén belül egy vagy több - hangsúlyozom: egy vagy több - törvényszék fölött mûködött mint elsõ folyamodású fellebbezési bíróság. Ez szervezetileg természetesen többet jelent, mint ami ma a magyar bírósági szervezetet jellemzi, hogy: egy megye - egy megyei bíróság. Természetesen fölmerülhet majd az elõbb vagy utóbb, hogy mondjuk, törvényszék legyen azonos megyén belül olyan városokban, ahol korábban is mûködött törvényszék, vagy ahol az élet és a fejlõdés azt indokolja, hiszen nehezen lehetne a többi hatásköri változtatással együtt elvitatni a jogosságát, hogy például Sopron városának törvényszéke legyen, ha ez a nagy megye az egyetlenegy megyei bírósággal és az egyetlenegy ilyen hatáskörrel rendelkezõ Gyõrbe kénytelen koncentrálni mindazokat az illetékességi és hatásköri szabályokat, amelyek most is így illetik meg a megyeszékhelyen mûködõ megyei bíróságot.
Tisztelt Országgyûlés! Nem túlságosan hosszan igénybe véve a türelmüket: úgy gondolom, hogy ha önök egyet kívánnak érteni ezzel a több évtizedre szóló reformmal - amelyet mi most nem tartunk megfelelõen megalapozottnak és elõkészítettnek az elmondottak alapján, az ilyen érvelés hallatán ez a meggyõzõdésünk csak megerõsödött, hogy néhány táblacsere lenne az akadálya egy ilyen jelentõs és a jogásztársadalom számára, de azt hiszem, a jogkeresõ közönség számára is, egy olyan üzenetnek, amely valóban a tradíciókat és az alkotmányos intézmények folytonosságába vetett meggyõzõdésünket erõsíti -, akkor kérem, támogassák ezt az indítványunkat, és végre most, ebben a lehetséges idõpontban teremtsünk rendet azoknak az elnevezéseknek, azoknak az alkotmányba már nem való elnevezéseknek a terén, amelyek tekintetében, úgy látszik, az a törekvés, amely egy új alkotmány elõkészítésére irányult, nem kecsegtet sikerrel e ciklus még látható, hátralévõ idejében.
Tisztelt Országgyûlés! Ennek a résznek a további módosító indítványait illetõen úgy gondolom, hogy nem feleslegesen indítványozzuk Sepsey Tamás képviselõtársammal együtt azt, hogy a bíróságról szóló törvény a Legfelsõbb Bíróság feladatának pontos és precíz megjelölését illetõen tartalmazza azt, hogy a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítását a Legfelsõbb Bíróság jogértelmezés útján végezze.
Az elõterjesztõ és a bizottság többsége nem értett egyet ezzel a bõvítéssel. Tulajdonképpen az az indoklás hangzott el, hogy ez fölösleges, hiszen magától értetõdõen semelyik bírói szerv, így a Legfelsõbb Bíróság sem jogalkotó szerv, tehát a jogértelmezést érthetõen, annak külön kimondása nélkül is csak ilyenként lehet felfogni, és a jogalkalmazás egységét nem jogalkotói tevékenységnek minõsíteni a elõterjesztõ.
(Dr. Kávássy Sándor elfoglalja jegyzõi helyét.)
Mégis szükségesnek tartjuk ezt néhány szóban megindokolni, hiszen még a beterjesztést megelõzõ egyeztetések és készülõdések körében nagyon éles vitát váltott ki az, hogy a Legfelsõbb Bíróság akkor ragaszkodott volna ahhoz a jogállását erõsítõ pozícióhoz, amely nem tette volna lehetõvé a Legfelsõbb Bíróság ilyen jogértelmezési határozatainak alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Ez ma már nem áll fenn, ez az indok tehát a mi módosításunkat ugyan nem támogatja, de úgy érzem, benne van a jogi közélet és az ezzel kapcsolatban illetékességgel bíró intézmények gondolatvilágában, hogy nincs pontosan tisztázva - és ez a törvény nem is tesz meg mindent ennek érdekében -, hogy a Legfelsõbb Bíróság által ily módon a jogalkalmazás egységét biztosító tevékenység valójában és ténylegesen hogyan viszonyul az Alkotmánybírósághoz, illetõleg a jogforrások különbözõ fajtáihoz. Úgy gondoljuk, hogy a jogértelmezés kimondása ezt a kérdést eldönthetné, és úgy gondoljuk, hogy méltán kérjük ennek támogatását.
Végül ebben a körben fontosnak tartanánk enyhíteni a jogegység megteremtésével kapcsolatos, egyébként a törvény egyik legsikerültebb fejezetének rendelkezéseit. Enyhíteni abban a tekintetben, hogy ne legyen szükséges az minden esetben, hogy a Legfelsõbb Bíróság jogegységi tanácsának mûködését az elnök vagy az elnökhelyettes, esetleg a kollégiumvezetõ vagy a kollégiumvezetõ-helyettes vezesse. Elegendõnek tartanánk rend szerinti esetben, ha a Legfelsõbb Bíróság elnöke által kijelölt kollégiumvezetõ vagy kollégiumvezetõ-helyettes látná el általában a jogegységi tanács vezetését. És azokban az esetekben, ha a jogegységi eljárás több szakág ügykörét érinti, elegendõnek látszana, ha ezt több kollégium mûködési területét érintõ döntést igénylõ kérdésben valóban a Legfelsõbb Bíróság elnöke vagy - és ezt javasolnánk itt bõvíteni - elnökhelyettese vezetné.
(Dr. Trombitás Zoltán elfoglalja jegyzõi helyét.)
Úgy gondoljuk, túl sok a nevesített feladata a Legfelsõbb Bíróság elnöki tisztét betöltõ személynek. Azt hiszem, a jogegységi eljárás semmilyen csorbát nem szenved, ha az általa vagy a helyettese által kijelölt kollégiumvezetõ vagy helyettes jár el a rend szerint. Nem tudjuk, milyen munkaterhet fog ez jelenteni, nem biztos, hogy általában egy-egy személyhez ennyire kapcsolódó funkciók gyakorlása életszerûen alkalmazható lesz a gyakorlatban, és nem ró-e tényleg teljesíthetetlen fizikai és egyéb igénybevételt ugyanarra a személyre. Ezért kérjük e két javaslatunk támogatását is ennél a résznél.
Bár vannak más módosításaink, ezt láttam fontosnak - az önök támogatását kérve - szóban is elõadni.