DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Tisztelt Országgyûlés! Csákabonyi Balázs képviselõtársam indokait illetõen - ami a Legfelsõbb Bíróság alá nem tartozást illeti - bizonyos kiigazítást kell tennem. A Legfelsõbb Bíróság elnöke megválasztását követõen semmiféle felelõsséggel nem tartozik a Magyar Országgyûlésnek, hiszen - bár beszámolóját írásban vagy szóban meg fogja tenni - sem kérdést, sem interpellációt nem lehet hozzá intézni, szemben az ugyancsak az Országgyûlés által megválasztott legfõbb ügyésszel. Egyébként a legfõbb ügyésszel kapcsolatos jogosítványok sem igazán annak a kontrollnak a megtestesítõi, amelyek mûködésére - nem bírói mûködésére, hanem a szervezet vezetésére és általában a Legfelsõbb Bíróságon történtekre - vonatkoznak.
Bármilyen furcsa is, azt kell mondanom, ez a fajta indok azért sem helytálló - túl azon, ami szerintem téves, amit Csákabonyi képviselõtársam mondott -, mert például ugyanezen törvény alapján milyen furcsa lenne az, ha a Legfelsõbb Bíróság elnöke által vezetett grémium valamilyen hatáskört gyakorolna a Legfelsõbb Bíróságra vonatkozóan.
Nos, ez a törvény nem ilyen szemérmes akkor, amikor arról kell beszélni, ki tesz javaslatot a Legfelsõbb Bíróság elnökére, ha lejár a mandátuma. Mit gondolnak, ki tesz javaslatot? Az országos igazságszolgáltatási tanács. S mit gondolnak, ki vezeti ezt az országos igazságszolgáltatási tanácsot ilyenkor? A Legfelsõbb Bíróság elnöke. Már rámutattam - és ismételten rá kell mutatnom - ennek a helyzetnek az enyhén szólva való fonákságára. Ez olyan, mintha például a köztársasági elnök megbízatásának lejárta esetén a Köztársasági Elnöki Hivatal - amit õ vezet - tenne javaslatot arra, hogy ki legyen a következõ köztársasági elnök, akit majd megválaszt az Országgyûlés.
Tisztelt Országgyûlés! Az analógia sajnos ül. Sajnos ilyen rendelkezések vannak a törvényben. Nem lenne baj, ha ezek nem lennének benne. Azt hiszem, senki sem bánná, ha ilyen dolgok nem sütnének át ezen a javaslaton.