DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Balsai képviselõtársam az ajánlás 29. pontjában szereplõ javaslatához szólt hozzá elõször. Ez az országos igazságszolgáltatási tanács - a rövidség kedvéért én is OIT-nek fogom nevezni - konstrukciójával kapcsolatos. Azt mondta, hogy az õ javaslata és a kormány javaslata között itt kezdenek kijönni a koncepcionális eltérések. Arra, amit Balsai István indítványoz - és indítványoz még több pontban az OIT-tal kapcsolatban -, én azt mondanám, hogy az a koncepcionális átgondolatlanság javaslata, de minimálisan a törvényjavaslat szövegének a kellõ meg nem értésébõl származik.
Miért is? Õ azt mondja, hogy a Legfelsõbb Bíróság nem tartozik az OIT alá. De az OIT alá egyetlenegy bíróság sem tartozik így, ahogy mondom! A törvényjavaslat ugyanis nagyon pontosan fogalmaz a 35. § (1) bekezdésében, amikor azt mondja, hogy "az OIT ... ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, és felügyeletet gyakorol az ítélõtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett". Tehát nem arról van szó, hogy a Legfelsõbb Bíróság kivételével az OIT alá tartozik minden Magyarországon mûködõ bíróság, hanem arról, hogy kizárólag az igazgatási tevékenység tartozik - úgymond - az OIT alá, tudniillik emellett van az ítélkezõ tevékenység, ami az igazságszolgáltatás lényege; másodsorban pedig felügyeletet csak a két említett elnök igazgatási tevékenysége felett gyakorol.
Miért? Valami elõre megfontolt gonoszságból? Vagy netán mert a Legfelsõbb Bíróság elnökét akarja preferálni a törvényjavaslat? Nem errõl van szó. Ugyanis a konstrukció az, hogy az OIT csak azon elnökök igazgatási tevékenységét felügyeli, akiket õ nevez ki. Magyarországon - ahogy az elõbb elhangzott - az alkotmány szerint a Legfelsõbb Bíróság elnökét egyelõre az Országgyûlés választja meg, a helyettesét pedig a köztársasági elnök nevezi ki. A törvényjavaslat szerint viszont az OIT az ítélõtábla és a megyei bíróság elnökét nevezi ki, illetõleg menti fel. Természetszerûleg nem tartozhat vizsgálati körébe a Legfelsõbb Bíróság elnökének az igazgatási tevékenysége. Akkor módosítani kellene az alkotmányt és sok minden mást! Ilyen nincs!
A másik: tessék elolvasni a 40. §-t, tisztelt képviselõtársam, abban van leírva az OIT jogköre és feladatai, a)-tól r) pontig, javaslatszerûen. Ami ebben benne foglaltatik és nincs odaírva - mint ahogy az a) pontban, hogy "irányít és ellenõrzi - a Legfelsõbb Bíróság elnökének kivételével - a kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét" -, az egyébként nyilvánvalóan mind vonatkozik a Legfelsõbb Bíróságra is. A b) pont azt mondja, hogy "elkészíti, benyújtja a bíróságok költségvetését". Aztán: "gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat". Aztán: "véleményezi a bíróságokra vonatkozó jogalkotást". "Ellátja a központi oktatási feladatokat." Az m) pontban: "meghatározza a bíróságok szervezeti és mûködési szabályzatának alapelveit, jóváhagyja a Legfelsõbb Bíróság, az ítélõtáblák és a megyei bíróságok szervezeti és mûködési szabályzatát".
(11.30)
Kérem szépen, az igazgatási tevékenységet illetõen egyébiránt a Legfelsõbb Bíróság is úgymond oda tartozik az OIT-hez. Az OIT egyébként véleményezi azon vezetõknek a kinevezését - s itt a Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettesérõl van szó -, akit, ahogy említettem, más nevez ki.
A másik: valami abszolút félreértés van akkor ismét, amikor Balsai képviselõ úr a 39. számú javaslatát hozta ide. Tudniillik a javaslat szerint minden kollégiumvezetõt az OIT nevez ki; s a Legfelsõbb Bíróság kollégiumvezetõit nem a Legfelsõbb Bíróság elnöke nevezi ki. A Legfelsõbb Bíróság elnöke csak a kollégiumvezetõ helyetteseit nevezi ki.
Az a javaslat, amelyet önök leadtak, egy pontosító, precizírozó javaslat lehet. Egyébként nem szavazta meg az alkotmányügyi bizottság, mert úgy gondolta, hogy az a kitétel a 41. § (2) bekezdésének c) pontjában, amely úgy szól, hogy elõtte az OIT kinevezi a kollégiumvezetõt, értelemszerûen minden kollégiumvezetõre vonatkozik - a Legfelsõbb Bíróságtól a megyei bíróságig.
Azt gondolom, hogy érdemes volna újragondolni tisztelt képviselõtársamnak és mindazoknak, akik az OIT-vel kapcsolatosan véleményt mondanak - úgymond koncepcionálisan eltérõ véleményt mondanak -, a törvényjavaslat rendelkezéseit. Mert ha már itt ilyen téveszmékkel indulunk el, amikor meghozzuk a törvényt, akkor, azt hiszem, ebbõl örök viták fognak származni akkor, amikor majd hatályba lép, és ezzel az érintetteknek dolgozni kell.
Az természetesen más kérdés, hogy kinek mi a véleménye az OIT intézményével kapcsolatban, hogy kell-e ilyen a magyar alkotmányos rendbe vagy sem. Errõl lefolyt az általános vita, nem célszerû megnyitni. Ki az OIT elnöke? Errõl is lehetett vitatkozni, megtettük. Olaszországban a köztársasági elnök - de teljesen más alkotmányos konstrukcióban.
Magyarországon történetesen most ez a javaslat úgy hangzik, ahogy hangzik. Elmondtam az általános vitában is: ez a javaslat korrekciókkal nagyon jó, alkalmas lesz arra, hogy a gyakorlatban mûködjék. Az egy más kérdés, ha a magyar gyakorlat néhány év alatt összehozza a tapasztalatokat, akkor lehet, hogy bizonyos vonatkozásokban majd módosítani szükséges. De ettõl mi nem ijedünk meg, és ezért mi elfogadjuk a törvényjavaslatot.
Tehát azt javasolom, hogy ezt a 29. számú javaslatot ne fogadja el az Országgyûlés, mert ez egy átgondolatlan módosító indítvány, s kérem képviselõtársamat is, hogy próbálja megérteni azt, amit elmondtam. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)