BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyian örömmel olvastuk a köztisztviselõi szakmai és érdekvédelmi konferencia állásfoglalásait, amely a köztisztviselõi törvény reformját hivatott volt elõsegíteni. Az egységes, a stabilitás értékeivel is rendelkezõ, a közjó szolgálatát mindenek felett vállaló, a feladatellátáshoz megfelelõ felkészültséggel rendelkezõ, a törvényeket tisztelõ és munkáját pártatlanul végzõ köztisztviselõi kar kialakulása mindannyiunk érdeke. Divat ma a hivatal packázásáról, a hivatali visszaélésekrõl beszélni, de mindannyian tudjuk, hogy a születéstõl a halálig hányféle tevékenység, mennyi hatósági és igazgatási munka kapcsolódik a hivatalokhoz, és mennyire fontos a köztisztviselõi kar egységes megerõsítése és kialakítása.
A konferencia részvevõi felvetették, hogy a közigazgatás egészét érintõ illetményreform megvalósítása elengedhetetlen és etikailag is indokolt kormányfeladat. A túlmunka szabályozását kérték, a szabadidõ- átalány megvalósítását, az állami, politikai vezetéshez közvetlenül kötõdõ köztisztviselõi kar speciális jellegének hangsúlyozását, az illetményalap önkormányzati hivatalokban történõ megállapítását és így tovább.
Azt tapasztaltuk, hogy ezek közül az átfogó reformra törekvõ határozatok és javaslatok közül a Belügyminisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium a kormány legutóbbi ülésén a törvény elõkészítése során kiemelt egy csoportot - a mintegy százezer fõbõl néhány ezer fõt -, akiknek az illetményét nemcsak 1997-ben, hanem 1998-ra is rendezte. Ennek nagy tisztelettel örülök.
A kérdésem az, hogy mi lesz azzal a mintegy 95 ezer emberrel, akik kistelepüléseken, a területi közigazgatásban és az önkormányzatokban végzik pótolhatatlan feladatukat. Nyilvánvaló, hogy vannak önkormányzatok, ahol az illetményalap kiugró - államtitkár úr erre majd hivatkozni fog -, de tisztelettel kérdezem, hogy mi lesz a köztisztviselõi kar egységességével.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)