DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Mindenesetre rendkívül megnyugtató, hogy az államtitkár úr önmaga tevékenységével ennyire meg van elégedve. Én azt kell mondjam, hogy sajnos a pénzügyi körök és az ország gazdasága nem ad semmiféle okot ilyen optimizmusra, mint amit az ön szavaiból kivehettünk. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Hiszen elég, ha arra utalok, hogy rossz kölcsönökre meg bankkonszolidációra az 1990-es ciklustól számítva a mai napig legalább 500 milliárd forint ment el.
Ami a garanciavállalásokat illeti, elég, ha csak arra utalok, hogy a '95. év végi privatizációs többletbevételt követõen hónapokkal késõbb derült ki, hogy önök mindösszesen 300 milliárd forint megfizetésére vállaltak garanciát, tehát egyáltalán nem hiábavaló a kérdés, különösen azoknál az úgynevezett rossz kölcsönöknél, ahol az volt a technika, hogy kiadtak olyan összegeket, amelyekrõl lehetett tudni, hogy visszafolyni nem fognak. Ezt követõen létrehoztak egy kft.- t, a kft.-nek megadták a megbízást a behajtásra - a kft. pedig soha nem tudott semmit behajtani. Ezek után ön humorizál, ahelyett, hogy valóban elolvasná a Napi Gazdaság '97. január 29-ei számát, és megnézné a többi adatot!
Tehát nagyon is indokolt volt ez az interpelláció, és nagyon is rossz az ön válasza, igen tisztelt államtitkár úr, amint azt az elõbb felhozott tények (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) és a gazdaság általános állapota igazolja. Ezért az ön válaszát nem áll módomban elfogadni. (Taps az FKGP és a KDNP padsoraiban.)