TAMÁSSY ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság elõadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A környezetvédelmi bizottság - mint kijelölt bizottság - áttekintette és megvitatta a H/4560. számú határozati javaslatot. A vita során a következõ szempontok merültek fel az elõterjesztéssel kapcsolatban:
Magyarország államhatárát jelentõs hosszon alkotják folyók és kisebb vízfolyások medrei. Az államhatárt alkotó vizek mûszaki, gazdasági és egyéb kérdéseit már hatvan éve, 1937 óta rendezi nemzetközi szerzõdés, egyezményes viszony valamennyi szomszédunkkal, köztük 1993-ig Csehszlovákiával, majd különválását követõen Szlovákiával.
A jelenleg hatályos egyezményt az 1976. évben írták alá a kormányok. A határvízi együttmûködés keretében az 1965. évben Balassagyarmatnál kezdték meg - az akkori kormány felhatalmazása alapján - az árvíz-mentesítési és folyószabályozási munkákat az Ipoly folyón, amely 143 kilométer hosszon képez államhatárt Szlovákiával.
Ezen munkálatok végsõ, immár jogi lezárását szolgálja a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, az Ipoly, a Sajó és a Ronyva folyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló szerzõdés. A folyószabályozás során magyar területen megépítették Balassagyarmat, Szécsény, Litke és Dejtár, Ipolytölgyes, valamint Ipolyvece települések kereken 40 kilométer összhosszúságú töltéseit, melyek ellátják és szolgálják az érintett térségben élõ többezer lakos árvízvédelmi biztonságát, életkörülményeit. Hatásában és az érintett területeken jelentõsen kisebb vízügyi szabályozási munkákat végeztek még a vízügyi szervek a Sajó és a Ronyva folyók mentén is. Ezen szabályozási munkálatok elsõ, korábbiakban sürgõsnek tekintett üteme gyakorlatilag az 1988-89. évben lezárult. Azóta ilyen jellegû folyószabályozási, árvíz-mentesítési munkákat egyik állam sem végez.
A munkálatok elvégzése következtében megváltozott az érintett vízfolyások medrének vonalazása. Ennek következtében mind a Magyar Köztársaságból, mind pedig a Szlovák Köztársaságból azonos nagyságú - 209,4393 hektár - terület került leválasztásra, azaz a régi és az új folyómeder közé esõ terület. Hogy a két ország között húzódó államhatár jellege ne változzék, azaz mindenütt, ahol eddig folyók képezték az államhatárt, ezentúl is azok alkossák, továbbá hogy érdekeiket és szerzett jogaikat a továbbiakban is kölcsönösen érvényesíthessék - ez teszi szükségessé a Szlovák Köztársasággal a területcsere-szerzõdés megkötését.
Az Ipoly folyó esetében azonban - amint már utaltam rá - e szokványos technikai jellegû feladatokon túlmenõen jelentõs mértékû folyószabályozási munka is megvalósult, aminek következtében Balassagyarmat városi szakasza az Ipoly medre eredeti helyétõl jelentõs mértékben észak felé eltolódott.
(17.20)
A város mellett közel 40 hektár terület alakult ki a szabályozás után, amely azonban a jogi helyzet eddigi rendezetlensége miatt de jure Szlovákia tulajdonában állt. Az 1970-es években megvalósult folyószabályozás óta irritálja e rendezetlen terület sorsa Balassagyarmat városát, mely korábbi északi irányú külterületeit elveszítve jelentõs területínségben szenved. A nyolcvanas évek óta elkészült rendezési tervek e cirka 40 hektár terület igénybevételével számolnak, melynek legfontosabb eleme egy, a várost elkerülõ útszakasz, amely a túlzsúfolt belsõ fõútvonalat képes tehermentesíteni.
Fentiek alapján Nógrád megyében, különösen Balassagyarmat városában mindenki örömmel és bizakodva fogadta a jó hírt, hogy a belügyminiszter úrnak Pozsonyban április 21-én sok évi sikertelen akció után sikerült a szlovák partnerrel megegyezni az Ipoly, a Sajó és a Ronyva folyók területjogi helyzetét illetõen. A környezetvédelmi bizottság az elõterjesztést egyhangúlag támogatta és a parlament számára elfogadásra ajánlja.
Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)