DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Tisztelt Ház! A polgári perrendtartás módosító javaslata elsõsorban két feladatot kívánt megoldani. Egyrészrõl az ítélõtáblák felállításának eljárásjogi következményeit kellett érvényesíteni a polgári perrendtartásban, másrészt pedig az új szervezeti rendben a jogorvoslati formákat az Agyek nagyságrendjéhez kívánja a javaslat alakítani.
Az elsõ feladat kapcsán annyit kell elmondanom, tisztelt Ház, hogy a bonyolultabb ügyek kerülnek át a megyei bíróságok elsõfokára anélkül, hogy a helyi bíróságok általános bírósági jellege, karaktere megváltozna. Az összes polgári ügyek mintegy 20 százaléka kerül át a törvényjavaslat értelmében a megyei elsõfokú hatáskörbe, és ezekben az ügyekben a tárgybeli és a jogi összetettség és bonyolultság mellett ezeknek az ügyeknek az elbírálásában egységesebb bírói gyakorlatra is szükség van. Ez a rendelkezés nem váltott ki nagyobb ellenérzést vagy reflexiókat a Házban, hiszen a részletes vita során módosító indítvány sem érkezett ezekhez a részekhez.
A javaslat másik vonulata a jogorvoslati rend egyszerûsítése és átalakítása, az úgynevezett kisebb perértékû ügyekben a jogorvoslati eljárás egyszerûsítése, ami röviden és lényegretörõen azt jelenti, hogy a másodfokú eljárás során már nem ismétlõdik meg az elsõfokú eljárás, a másodfokú jogorvoslat során csupán az elsõfok ott született döntésének az ellenõrzése történik meg, és nem újrakezdõdik az egész eljárás. Arra szorítkozik, hogy nem történt-e anyagi jogi vagy eljárásjogi szabálysértés a felülvizsgálatkor. Ez azonban nem csorbítja a jogorvoslat alkotmányos lehetõségét és alkotmányos szerepét.
(18.30)
Változnak a módosítás értelmében a közigazgatási perek szabályai is, egyszerûsödik e tekintetben is a jogorvoslati rendszer, hiszen a közigazgatási határozatok felülvizsgálatának számos közigazgatáson belüli szintje lehet, és ehhez csatlakozik még a bírósági jogorvoslati szint is. Ezt mindenképpen egyszerûsíteni kellett, és az ügyek jellegéhez kellett igazítani.
Ugyanakkor a kormány támogatta azt a módosító indítványt, hogy maradjon fenn a fellebbezési jog azokban a közigazgatási perekben, ahol az ügyfelet a közigazgatás jelentõs, a módosító javaslat szerint 2 millió forintot meghaladó összeg fizetésére kötelezi, és ennek a jogcíme közömbös.
Végezetül, tisztelt Ház, szeretnék szólni a munkaügyi szabályok változásáról, amelyeknek középpontjában elsõsorban az áll, hogy a munkaügyi vitákat a jövõben gyorsabban és egyszerûbben és a felek közötti megegyezés lehetõségét megteremtve alakítsuk át. Így a javaslat a bíró kötelezettségévé teszi, hogy a per tárgyalását megelõzõen a felek között kötetlen egyeztetést kezdeményezzen, és csak ezt követi majd a peres eljárás.
Mindezek alapján, tisztelt Ház, miután a javaslat - úgy tûnik az eddigiek során - számíthat a Ház támogatására, kérem, szavazzák meg a kormány által támogatott módosító indítványt. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)