DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/4517. számon beterjesztett, az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítását célzó törvényjavaslat mellékletében az elõterjesztõ felsorolja többek között azokat az állami tulajdonban levõ, mezõgazdasági tevékenységet folytató részvénytársaságokat, amelyeknek állami tulajdonrészét egységesen 50 százalék plusz egy szavazatban kívánják meghatározni, illetve privatizáció esetén megtartani.
Úgy tûnik, hogy az említett mellékletben felsorolt mezõgazdasági társaságok privatizációját a fûnyíróelv alapján kívánja a kormány elindítani és lefolytatni. Hogy ez jogos-e, nem tudhatjuk, mert nincsenek ismereteink, pontos tudásunk nincs a jelen állapotról, ugyanis az elõterjesztéshez nem kaptuk meg megfelelõ idõben azokat a háttéranyagokat, amelyek alapján eldönthettük volna, hogy ezek közül a gazdaságok közül melyik hogyan mûködik. Ha áttanulmányozzuk az ülés alatt megkapott anyagot, megtudhatjuk, hogy melyik jár csõdközelben, melyik nyereséges, melyiknél létfontosságú a tõkeemelés, bár valószínû, hogy valamennyi társaság tõkeszegény, hiszen ez jellemzõ az egész mezõgazdaságra.
Nem kívánom minõsíteni a háttéranyag szétosztásának módját és idejét, de nem hiszem, hogy az országgyûlési képviselõk szégyene, hogy a tárgyalás alatt, a vita során megkapott anyagból nem tudtak felkészülni. Én legalábbis nem tudtam úgy felkészülni, és nem tudtam úgy áttanulmányozni, hogy az itt tartalmazott anyagok alapján érdemleges véleményt tudnék kialakítani a témáról. Talán a holnapi bizottsági ülésre ez sikerülni fog.
Ezek a mezõgazdasági társaságok, gazdaságok azzal a céllal maradtak úgynevezett tartós állami tulajdonban, hogy speciális állami szolgáltató feladatokat végezzenek a magyar mezõgazdaság vagy a mezõgazdasági szakemberképzés érdekében.
A törvényjavaslat elõterjesztését megelõzõen át kellett volna tekinteni ezen feladatrendszer aktualitását. Ez nem történt meg, pedig szükséges ez az elemzõ munka legalább a döntéshozatal elõtt. Mert ha ezek a feladatok - mint például a kutatás, oktatás, innováció, génállomány-megõrzés és -fenntartás s a többi - továbbra is élnek, akkor egyértelmûen csak olyan mértékben kellene a magánosítást elvégezni, hogy a gazdaságok fizikai és szellemi munkásainak tulajdonosi érdekeltségét megteremtsük. Ez lenne az a 25 százalékos részvénycsomag, amelynek most az érdekelt dolgozók búcsút mondhatnak. Talán jogosan tiltakozik a Medosz-szövetség az elõterjesztés ellen, hivatkozva a kormány, a privatizációs miniszter, sõt a miniszterelnök úr többszöri ígéretére, miszerint a tartós állami tulajdonban lévõ mezõgazdasági társaságok 75 százalékon felül privatizálható 25 százalékos részvénycsomagját a dolgozóknak, illetve a vezetõknek ajánlják fel. Én ezzel egyetértek, de talán nem kellett volna ezt megígérni, vagy ha megtörtént, mindenképpen jó lenne betartani ezt az ígéretet.
Visszatérve az említett állami feladatokra: nehezen képzelhetõ el, hogy a 49 százalékban magántulajdonosokra az állam komoly anyagi áldozatok nélkül ráerõszakolhatja szakmai elképzeléseit. Ha viszont nincs szükség e célból valamennyi, ez ideig ebbe a kategóriába sorolt társaságra, akkor a feleslegeseket talán 100 százalékban privatizálni kellene, így teremtve tiszta rendszereket.
Tehát fontosnak tartom, hogy tisztázzuk elõször ezeket az alapkérdéseket, és csak utána döntsön a parlament. Természetesen ez idõigényes feladat, viszont ezzel az erõltetett menettel az Országgyûlés csak újabb jogselejtet gyárthat. Ily módon igaz, hogy lehet az államnak 13 milliárd forint bevétele az érintett társaságok magánosításából, de a selejt bosszúja hosszú távon bizonyosan bekövetkezik.
Tisztelt Ház! A kormány tervei között szerepel a földtörvény módosítása is. Nagy Frigyes miniszter úr a mezõgazdasági bizottság ülésén hitet tett a belföldi jogi személyiségû társaságok földtulajdonszerzésének engedélyezése mellett. Nem alaptalan a gyanú, hogy ez a szándék az állam tulajdonában levõ mezõgazdasági társaságok privatizációjának szolgálatában is áll. Világos, hogy a földtulajdonszerzés lehetõsége a magyar földpiaci árak mellett felértékeli az állami földön gazdálkodó társaságok vagyonát, azaz így válik kedvessé a tõkeerõs befektetõk számára az eladó menyasszony, amely lehet, hogy néhány esetben kissé csúnyácska.
Tisztelt Ház! Azt hiszem, elég rövid voltam. Nagyon röviden ennyit kívántam elõadni a tartós állami tulajdonban lévõ mezõgazdasági társaságok tervezett privatizációjával kapcsolatban, mert a téma egyéb vonatkozásai nem tartoznak szorosan az elõttünk lévõ törvényjavaslat tárgykörébe, bizonyos általános megállapításokat pedig Demeter Ervin képviselõtársam már elmondott.
Remélem, hogy a parlamenti többség felelõsebb és bölcsebb része ilyen formában nem fogadja el az elõterjesztett törvényjavaslatot, amit az MDF - mint hallottuk - elutasít. Köszönöm, hogy meghallgattak.