DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány az elmúlt heti ülésén elfogadta a hatályos földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A pénteki napilapok kiemelten tudósítottak a kormányszóvivõi tájékoztatóról, miszerint a kormányjavaslat kizárja a külföldiek földtulajdonlását. Ezzel a kiemelt állítással kívánok napirend elõtti felszólalásomban foglakozni.
Mi az igazság? Az Interneten olvasható kormánytájékoztatás szerint "a tervezett módosítás a belföldi jogi személyek és jogi személyiségek nélküli más szervezetek számára lehetõvé tenné a termõföld tulajdonjogának megszerzését. A jogi személy jogutód nélküli megszûnése esetén is irányadóak a törvényben meghatározott tulajdonszerzési tilalmak. Ez utóbbi rendelkezés egyértelmûvé teszi, hogy az a külföldi sem szerezheti meg a termõföld tulajdonjogát, aki a megszûnt jogi személy tagja vagy társtulajdonosa volt."
Ez a tájékoztató nagyon szépen hangzik, de veszélyesen félrevezetõ. A törvényjavaslat, amikor a társaság esetleges megszûnésével kapcsolatban külön eljárást ír elõ az addigi tulajdonos vagy társtulajdonos külföldivel szemben, tulajdonképpen önmagában elismeri a külföldiek közvetett földtulajdonszerzésének lehetõvé tételét. (Közbeszólás az MDF padsoraiból: Így van!) Nem is tehet mást. Hiszen a hatályos nemzetközi szerzõdéseinkben - lásd OECD-szerzõdés - elfogadtuk a nemzeti elbánás elvének ezen a területen történõ alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy esetünkben nem lehet különbséget tenni a Magyarországon bejegyzett társaságok között attól függõen, hogy milyen állampolgárságú a tulajdonosi kör.
A társadalom, a közvélemény megtévesztését szolgálja, hogy a kormány állandóan belföldi jogi személyekrõl beszél, kiemelve a "belföldi" jelzõt. Ez a fogalom azért félrevezetõ, mert Magyarországon - ha a vonatkozó jogszabályoknak megfelel -, bármilyen állampolgárságú személyek vállalkozása bejegyezhetõ.
A nyilvánosságot tájékoztató tudósítások szerint a törvényjavaslat további feltételeket állít a földvásárlási eljárással kapcsolatban. Felhívom a tisztelt Ház és a közvélemény figyelmét, hogy ezek a feltételek nem nyújtanak kellõ biztosítékot a külföldi spekulatív tõke, a gazdasági erõfölénnyel rendelkezõ tõke magyar földpiacon való megjelenése ellen.
Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a tervezett változtatás gátlás nélküli megvalósulása milyen káros hatásokkal járhat a mezõgazdaságban a földbõl élõk jövõje szempontjából. A legóvatosabb közgazdasági becslések szerint is ugrásszerûen növekednének a földárak. Ez magával vonja bérleti díjak emelkedését, ami viszont nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a földbérleten gazdálkodó magán- és társas vállalkozásokat is. A továbbiakban az egész ország lakosságát hátrányosan érinti, hogy mindezek következményeként ugrásszerûen nõ, minden bizonnyal növekedik a mezõgazdasági termények és az élelmiszerek ára. Csak gondoljunk bele, hogy mit jelentene ez akár a középrétegeknek vagy akár a létminimum körül élõk számára!
Szeretném hangsúlyozni, hogy nem hisztériakeltésrõl vagy külföldiellenességrõl van szó, amikor tiltakozunk a kormánydöntés és a közvéleményt megtévesztõ kormányzati állítások ellen. Nem akarjuk, hogy a hosszú távon mindenképpen bekövetkezõ földáremelkedésbõl származó haszon a spekulatív tõkéé legyen. A Magyar Demokrata Fórum szeretné, ha érvényesülne a törvényalkotásban az a közmegegyezés, amely ez ideig úgy szólt, hogy az ország jól felfogott érdekében - amíg a magyar földárak fényévnyi távolságra vannak az európai átlagtól -, addig a tõkeerõs külföldiek sem közvetlenül, sem közvetve nem szerezhetnek Magyarországon földtulajdont.
Tisztelt Ház! Sajnos, egyre bizonyosabb, hogy az a népszavazás, amelyet a Magyar Demokrata Fórum kezdeményezett, az egyedüli alkalmas alkotmányos eszköz a kormánydöntés, azaz a külföldiek közvetlen vagy közvetett földtulajdonszerzésének megakadályozására.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Nagy taps az MDF és az MDNP padsoraiban.)