BÁRSONY ANDRÁS, a külügyi bizottság alelnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, az aggodalom, amely megfogalmazódott Mészáros képviselõ úr szavaiban, teljesen jogos.
Kérdés, hogy és milyen formában lehet elejét venni a hasonló eseteknek. Az egyik és teljesen nyilvánvaló megoldás fellépni minden lehetséges eszközzel a nemzetközi fórumokon az ilyen és hasonló helyzetek megismertetésében és megelõzésében. Úgy gondolom, ennek egyik alapvetõ és elõfeltétele az volt, hogy legyen a két ország között egy olyan megállapodás, amely alapján igenis számon lehessen kérni a nemzetközi fórumok elõtt a szlovák állam ezzel kapcsolatos tevékenységét, a Magyarországgal közösen megfogalmazott szerzõdés lábbal tiprásának a tényét. Ez az egyik lehetõség.
A másik természetesen a nemzetközi fórumokon eljárni. Én mélységesen megértem a képviselõtársaimnak azt a megoldási javaslatát, hogy itthon sajtótájékoztatókat tartanak, és egyébként tárgyszerû tévedésektõl hemzsegõ kommünikéket adnak ki; azonban úgy véljük, ez is csak egy félmegoldás. Az igazi megoldás a nemzetközi fórumokon való fellépések sokszerûsége lehet.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy az Európa Tanács legutóbbi ülésszaka kapcsán átadtam az Európa Tanács fõtitkárának, a miniszteri bizottságnak és a Szlovákia ellenõrzését végzõ ellenõröknek azon levélváltás angol és francia nyelvû fordítását, amelyet a két miniszter - Szlovákia és Magyarország oktatásért felelõs minisztere - egymással ebben az évben több alkalommal folytatott, nevezetesen bemutattuk azt az álláspontot, hogy milyen elutasító és valóban a két ország alapszerzõdésével szembenálló gyakorlat folyik ebben az országban. Úgy gondolom, ha nem volna (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret lejártát.) alapszerzõdés, ez a lehetõség nem adódott volna.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)