DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én elsõsorban Szabó Tamás felszólalásának örülök, mert egy nagyon fontos kérdést próbált világossá tenni. Remélem, ez nem jelenti azt, hogy minél többet beszélünk róla, annál zavarosabb lesz a dolog.
Ez tényleg egy lényegi kérdés; nem azt jelenti, hogy ez a törvény itt bárkinek egyértelmû, világos garanciákat ad, hanem bizonyos feltételek mellett esélyt ad arra, hogy jobb lesz a nyugdíja a kötelezõ magánbiztosításban, ha átlép. De nem szent esküvel ígéri, hanem azt mondja, hogy bizonyos életkorban, bizonyos jövedelem mellett, és ha esélyed van arra, hogy 62 éves korodig dolgozni fogsz, mert olyan a szakmád, olyan az egészségi állapotod, olyan ambíciók vannak benned, hogy te végig akarod dolgozni az életedet, akkor esélyed van arra, hogy jó és jobb nyugdíjad lesz.
Egyetlen megjegyzést még: talán Kis Gyula képviselõtársam többször említette, hogy ez a magánnyugdíjrendszer igazán egy pénzügyi lobby érdeke, akiknek a nagy haszna nem profit haszon lesz. Nyilván ebbõl is élni fognak emberek, de ha igazán a pénzügyi lobby érdeke lett volna, akkor sokkal erõsebb ösztönzés lenne a törvényben, hogy mindenki lépjen át 47 éves koráig, mindenki kapja meg az addigi teljes befizetést - tehát nem az 1,22 százalékot évenként, hanem az 1,65 százalékot, mert akkor sokkal többen átléptek volna -, ez sokkal nagyobb érdeke lenne ennek a pénzügyi lobbynak. (Dr. Pusztai Erzsébet: Az egész összeomlik egyszer.) Ez nem jelent meg a törvényben. A törvény nagyon óvatos, és megpróbálja kiegyensúlyozni a várható folyamatokat.
Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)