DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Én azt hiszem, hogy nemcsak a NATO-csatlakozás kapcsán kellene a nyelvoktatásról és a nyelvtanulás helyzetérõl beszélni, hanem azokban az Európa tanácsi, európai uniós intézményekben is szükség lesz jó nyelvtudással rendelkezõ bürokraták munkájára. Én nagyon örülök, hogy államtitkár úr véleménye szerint rendben van a nyelvoktatás helyzete, mégis egy-két dologra szeretném felhívni a figyelmet.
Az egyik és legfontosabb, hogy a nemzeti alaptanterv bár kétségtelenül rögzíti a nyelvoktatás lehetõségét, de az ajánlott keretek, óraszámi keretek azonban csökkentik, és igen sok iskolában nehézséget fog okozni, hiszen tudomásul kell venni, hogy intenzív nyelvoktatás csak úgy lehet, hogyha heti három, vagy inkább négy órát tanulnak a diákok, csak úgy lehet megtanulni egy nyelvet teljes mértékben. Nem véletlen az orosz nyelvoktatás kudarca, egyébként is nyilvánvaló, hogy a motiváció ellentétes volt, de a heti két órával semmiféle nyelvet nem lehet megtanulni. A Fehér könyv az oktatásról - az európai uniós Fehér könyv - arról tájékoztat mindenkit, hogy a következõ nemzedéknek két-három nyelvet kellene beszélni, és én azt gondolom, hogyha mi azt a programot kívánjuk teljesíteni, hogy legalább tíz osztályt jár minden fiatal, ahol közismereti tantárgyat tanul, akkor ott egy nyelv teljes mértékû elsajátítása, tehát beszédkészségû elsajátítása feltétlenül indokolt.
A másik nagyon jelentõs kérdés, hogy vajon a tanárok tanulhatnak-e nyelvet, van-e lehetõség arra; s úgy gondolom, hogy most a 3,4 milliárd forint, ami rendelkezésre áll, és a tavalyi el nem költött másfélmilliárd forint, ami a tanártovábbképzésre rendelkezésre áll, biztosíthatna lehetõséget arra, hogy tanárok is megtanuljanak egy nyelvet - nemcsak az idegen nyelvet tanító tanárok, hanem akár matematika-, fizika- vagy történelemtanárok -, hiszen akkor az õ munkásságuk is bõvíthetõ lenne, és nyilvánvaló, hogy jobban segítenék a továbbtanulást.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)