NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mára virradóan lejárt a 99 éves bérleti szerzõdés az Egyesült Királyság és Kína között. A kommunista Kína visszakebelezte a világ egyik legfejlettebb kapitalista városállamát azzal a nemzetközi szerzõdéses garanciával, hogy a politikai berendezkedés 50 évig változatlan marad. A hatmilliós Hongkongot az 1,2 milliárdos Kína, azaz a kétszázszor nagyobb ország kebelezte vissza, amelynek egyébként ipari teljesítménye csupán ötszöröse a hongkongi városállamnak.
Joggal tehetjük fel a kérdést: nekünk Magyarországon, a magyar parlamentben mi közünk ehhez a kérdéshez? Miért vesz részt az átadási ceremónián Martin Lee demokrata párti vezetõ meghívására Orbán Viktor mint a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és a Liberális Internacionálé vezetõségének tagja? Miért van ott az Egyesült Államok külügyminisztere az érintett brit és kínai elsõ számú vezetõk mellett?
Két okból, tisztelt képviselõtársaim. Elõször is azért, mert hatmillió hongkongi állampolgár az elmúlt években nagyon komoly félelmeket halmozott már fel önmagában, az elmúlt hónapokban már félmillióan ki is települtek, és a '84-es brit-kínai megállapodást Hongkong autonómiájáról máris lábbal tiporja a kínai hatalom. A törvényhozást szélnek eresztette, az ideiglenes törvényhozó tanácsba saját embereit ültette, élén a szintén Pekingben kinevezett vezetõvel.
A demokrata párt 19 képviselõje - bár megtörték volna õket - önkéntesen kivonult mára virradóan az összeeszkábált Parlamentbõl Hongkongban, azt várva, hogy a jövõ májusi választások szabadok legyenek, és újra megmérettethessék magukat. Az egyesülési és gyülekezési szabadság mától arra korlátozódik, hogy engedély nélkül csupán 29 fõ gyûlhet össze. A szólásszabadságról az Új Kína Hírügynökség vezetõje bejelentette, hogy mától a sajtóban nem lehet egyes olyan témákat érinteni, mint Tajvan vagy Tibet függetlensége, vagy a kormány kritizálása.
Nem véletlen tehát, hogy Madeline Albright, az USA külügyminisztere társaságában többek között Orbán Viktor is úgy ítélte meg (Derültség.), szükséges az, hogy ne vegyen részt az ideiglenes törvényhozói tanács ünnepélyes megalakulásán. A nemzetközi támogatás a hongkongi demokrácia iránt ilyen gesztusokban nyilvánulhat meg a Liberális Internacionálé vezetõi részérõl.
A nagy érdeklõdés azonban Hongkong mellett már a XXI. századi nagyhatalomnak, Kínának is szól. Egyfelõl az elkövetkezendõ idõszakban Kínának a világ részérõl bölcsességre, megértésre és türelemre lesz szüksége.
Ugyanakkor nekünk, magyaroknak, akik éppen felszabadultunk egy rettenetes kommunizmus elnyomása alól, mégis növekvõ szorongással és együttérzéssel kell szemlélnünk, hogy egy virulens, másik hatalmas kommunizmus erõsödik és terjeszkedik a világ egyik pontján. Teng Hsziao-ping az egy ország - két rendszer elvének meghirdetésével egy olyan kísérletet vázolt fel, amely a valóságban még sosem sikerült. Mégis azt gondolom, hogy az egész világ jövõjét befolyásolhatja, hogy ez a kísérlet sikeresen fejezõdjön be. A kérdés tágabb összefüggése: lesz-e a kommunistából kapitalista, a kommunizmusból demokrácia, fel tudják-e dolgozni a kommunizmus hagyatékát az azzal szakítani akaró társadalmak.
Tisztelt Képviselõtársaim! Megítélésem szerint ehhez két dolog feltétlenül szükséges. Elõször is az, hogy az átalakulás nehézségeinek bölcs mérlegelése vezesse a döntéshozókat, másodszor pedig az, hogy a demokrácia és az emberi jogok védelmében megalkuvás nélkül és kíméletlenül lépjünk fel a világ bármely pontján.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.)