KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Az ön által fölvetett gondok a közlekedési kormányzatot is valóban régóta nyomasztják, terhelik. A rendszerváltás 1990-es, fordulatot jelentõ éve alapvetõen fordulatot hozott a hazai infrastruktúrafejlesztés és - fenntartás politikájában is. De nagyon nagy terhet jelent, és különösen nagy terhet jelent a közlekedési ágazat számára az évtizedekig elhanyagolt útfenntartások pótlása. A '93-'94-ben felvett hitelek adósságszolgálata következtében jelenleg igen szûkre szabott az Útalap forrása, és ezért közútjaink többsége valóban ma még mindig leromlott mûszaki állapotban van.
A képviselõ úr által említett M3-as autópálya-beruházáshoz kapcsolódóan valóban megnõtt a 33-as számú fõút, a Füzesabony és Debrecen közötti fõút jelentõsége, ezért 1996-ban megkezdtük annak a rehabilitációját, korszerûsítését. Eddig mintegy egymilliárd forintot költöttünk rá, és 1997-ben, tehát idén is körülbelül ugyanennyit fogunk a 47 kilométeres felújításon túl a további burkolat-erõsítésre költeni. A 471. számú, debrecen-mátészalkai fõút legforgalmasabb szakaszain az utóbbi három évben végeztünk, illetve végzünk fenntartási munkákat.
Valóban igaza van, hogy a rehabilitáció során alkalmazott, úgynevezett emulziós technológiával készített felületi bevonatok átlagos forgalom és enyhe tél esetén jelentenek több éves védelmet, egyébként hamar tönkremennek. Sajnos azonban a nagyobb élettartamot - mintegy 15 éves élettartamot - biztosító, úgynevezett szendvicspaplan- technológia, amit ön is említett, költsége közel tízszeres. Ezért bár '96-ban 6,5 milliárdot, idén pedig 10,7 milliárdot fordítunk burkolatfenntartásra, a kormányhoz (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) az elõterjesztésünkben a következõ évi költségvetésben nagyobb burkolatfenntartási forrásért fordultunk.
Köszönöm.