KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Tisztelt Ház! Elnök Úr! Tisztelt Képviselõ Úr! Szeretném leszögezni: nem vitatom egyetlen képviselõ jó szándékát sem, aki ezt a szlovákiai magyarságot sértõ bizonyítvány- ügyet itt, a parlamentben felveti. Elmondtam már, hogy a kormány ugyanígy ítéli meg ezt a kérdést.
Csupán abban vagyok bizonytalan, hogy elõreviszi-e a probléma megoldását, ha két napon belül - lényegében azonos megfogalmazással - négy alkalommal vetik föl a kérdést, így négyszer mondatják el a külügyminiszterrel, hogy mit tett a kormány, illetve mit kíván tenni ennek a helyzetnek a rendezése érdekében. Persze, ha elfogadjuk azt a tételt, hogy ismétlés a tudás anyja, akkor azt hiszem, hogy talán nem hiábavaló. Csak attól tartok, hogy a dolog ezzel nem fejezõdik be, és a jövõ héten ugyanezeket a kérdéseket napirend elõtt, napirend után, interpelláció, kérdés és azonnali kérdés formájában újra és újra föl fogják tenni.
Így nem ismétlem el azt, amit az elõbb már elmondtam - ha Pallag képviselõ úr akkor éppen nem volt a teremben, a jegyzõkönyvben úgyis látni fogja -, hogy hány fórumon, illetve milyen kétoldalú fórumokon hogyan tettük szóvá ezt a problémát; mégpedig szélesebb értelemben, mint ahogy teljesen érthetõ módon a képviselõ úr sem szûkítette le az egész kérdést a bizonyítvány kérdésére, hanem a nyelvhasználat problémájáról beszélt. Azt is elmondtam, hogy sajnos, e felvetéseinknek nem volt foganatjuk.
Nem volt már idõm az elõbb, hogy elmondjam, így most elmondom, hogy több levelet is intéztem az EBESZ kisebbségi fõbiztosához, és személyes találkozót is tartottunk errõl a kérdésrõl. Tegnap Bársony képviselõ úr számolt be arról, hogy hogy vetettük fel az Európa Tanács fórumain, az euro-atlanti szervezetek fórumain, a NATO tanácsülésén, amikor fölmerült ez a kérdés: milyen a magyar-szlovák viszony, és hogyan néz ki Szlovákia kisebbségi politikája, és mindennek hatására került sor a NATO, az Európai Unió, az Európa Parlament figyelmeztetéseire. És ismeretes, hogy a szlovák kormány ezekre vagy az EBESZ kisebbségi fõbiztosának állásfoglalásaira milyen válaszokat adott, és az is ismeretes, hogy erre milyen válaszokat kapott; és már utaltam arra, hogy július 8-án a NATO csúcstalálkozóján Szlovákia valószínûleg újabb kemény figyelmeztetést fog kapni.
És minderrõl újból és újból számot adtunk és adunk a parlamentben, hírt adott róla a sajtó is, és ha ezek után, tisztelt Ház, valaki kérdésnek álcázva állítja azt, hogy a kormány semmit nem tesz, az sajnos - nem tudok mást mondani - tudatosan állít valótlant, és az belpolitikai célokra próbálja fölhasználni ezt a nagyon keserves dolgot. Azt hiszem, hogy ezt nem tudom támogatni, és ezzel nem tudok azonosulni.
Kérem válaszom elfogadását. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiban.)