DR. TOKAJI FERENC (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Jóllehet, a kérdést ez év március hó folyamán adtam be, és azóta kaptam néhány választ, azonban úgy érzem, hogy elég közérdekûvé válhat és ezért mégis feltenni kívánom. Hozzáteszem, hogy személy szerint én erre már korrekt választ kaptam.
Mi indítja, hogy feltegyem a kérdést? Az, hogy ezen a téren bizonytalanság és félreértelmezés található. A kérdés arra vonatkozik, hogy az APEH-állásfoglalás mit ér az úgynevezett APEH-ellenõrzéskor. A jelenlegi gyakorlat az akkori ismereteim szerint ugyanis kimondta, hogy állásfoglalásra a revizort nem kötelezi.
Nézzük, hogyan is néz ez ki valójában! Ha valaki jogértelmezés céljából állásfoglalást kér és kap, könnyen abban a hitben dolgozhat, hogy vállalkozásaiban jogszerûen jár el. Ezt követõen bekövetkezik egy ellenõrzés, könnyen szembesülhet azzal a ténnyel, hogy a revizor állásfoglalását figyelmen kívül hagyja, esetleg súlyos jogkövetkezményekkel jár az õ jóhiszemû eljárása. Nem vonatkozik a kérdésem az állásfoglalás azon részére, amikor egy állásfoglalás részben megszûnt vagy már tulajdonképpen hatályát múlta.
A kérdés valójában arra irányul, hogy az állampolgárokat hogyan segíthetjük eligazítani, hogy ne kelljen utólag szembesülni azzal a ténnyel, hogy szabálytalanul, rosszul jártak el a jogalkalmazás során. Ezért fontos tudni, hogy az APEH-állásfoglalások milyen súllyal és erõvel bírnak valójában. Ha teljes mértékben figyelmen kívül hagyhatók, akkor az nem vezet-e a revizor esetleges túlzott hatalmához; nem teremt-e további jogbizonytalanságot vagy talán bizalmatlanságot; erõsíti-e vagy gyengíti a jogkövetõ magatartást; illetve nem okoz-e nagyszámú, várhatóan hosszadalmas és költséges bírósági procedúrát?
Ezt a kérdéshalmazt tulajdonképpen egy kérdésben kívánom megfogalmazni, ami úgy szól: Mit ér az állásfoglalás az APEH ellenõrzésekor? Kérem válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)