DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az úgynevezett privatizációs törvény módosítására beterjesztett javaslat a 4. §-ban az ÁPV Rt. jogosítványait kívánja olyképpen bõvíteni, illetve felruházni, hogy gazdasági társaságot, befektetési rendeltetésû alapot hozhat létre, illetve ilyen társaságban részesedést szerezhet.
Módosító javaslatot nyújtottam be e paragrafusnak az elhagyására. Tettem ezt azért, mert nyilván az a lehetõség jelenleg is adott az ÁPV Rt. számára, hogy gazdasági társaságot hozzon létre, ugyanakkor ez a javaslat egy olyan korlátlan felhatalmazással illeti az ÁPV Rt.-t, mely szerint nem pénzbeni hozzájárulásként vagyont rendelkezésre bocsáthat, illetve ilyen gazdasági társaságokban részesedést szerezhet.
Mi úgy ítéljük meg, hogy ez a korlátlan felhatalmazás teljes mértékben indokolatlan és célszerûtlen, visszaéléseket hordoz magában.
Módosító javaslatot terjesztettem be a törvényjavaslat mellékletéhez is, ami a tartósan állami részesedés mértékeit igyekszik szabályozni. Ezeken mennék talán fontossági sorrend szerint végig.
Elsõként a Mol, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság tulajdonrészét a jelenleg hatályos privatizációs törvény 25 százalék plusz 1 szavazatban állapítja meg. A módosító javaslatom azt célozza, hogy a Mol tartósan állami tulajdonból levõ részesedése 50 százalék plusz 1 szavazat maradjon. Ez a gondolat valószínûleg nem új a Házban, hiszen az 1995-ben született privatizációs törvényt megelõzõen 50 százalék plusz egy szavazat volt, és azonos tartalmú módosító javaslatot még akkor, amikor az állam rendelkezett ezzel a többségi tulajdonnal, magam is önálló képviselõi indítványként a Ház elé terjesztettem.
Véleményünk és megítélésünk szerint a Mol egy olyan stratégiai és a nemzeti energiaellátás szempontjából fontos társaság, amely indokolja, hogy a mindenkori kormányzatnak legyen lehetõsége a tulajdonosi jogok gyakorlásán keresztül az olaj- és a gázkereskedelem felügyeletére és a megfelelõ kontroll gyakorlására.
A hazai energiaszükséglet közel hetven százaléka érkezik azon a két csõvezetéken, ami az olaj és a gáz szállítására alkalmas és a Mol Rt. tulajdonában van.
Csak összehasonlításképpen: a Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaságnál a kormány a többségi tulajdon megtartását célozza. Ezt mi helyeseljük. Itt 50 százalék plusz 1 szavazatot tartalmaz, ugyanakkor ezen a rendszeren keresztül az ország energiaigényének mindössze 10 százalékáról beszélünk, és itt indokoltnak tartja - meg kívánom jegyezni: helyesen - a kormány a többségi tulajdon megtartását. Teljesen érthetetlen és felfoghatatlan számunkra, hogy a Mol esetében miért nem.
Válaszként ilyenkor az szokott érkezni, hogy az állami, úgynevezett szavazatelsõbbséget biztosító részvényhez plusz tulajdonosi jogosítványok fûzõdnek. Meglátásunk szerint ezek a plusz tulajdonosi jogosítványok nagyon kevés területre terjednek ki - megszûnés megakadályozására, összevonásra -, ez kevés, ennél sokkal több mindent kellene érvényesíteni.
Tisztában vagyok vele, hogy jelenleg nem rendelkezik a magyar állam a részvények többségével. Azonban egy olyan törvényrõl beszélünk most, ami hosszú távon talán a tartós állami tulajdonrészt kívánja meghatározni, és ebben nyomatékosítani szeretnénk eredeti és mindig fenntartott álláspontunkat, hogy ez a Mol esetében 50 százalék plusz 1 szavazat.
Mivel abba a helyzetbe jutottunk, hogy ezzel jelenleg nem rendelkezik az ÁPV Rt., illetve a kormányzat, úgy gondolom, hogy ezért az ellenzéket semmi felelõsség nem terheli, ezért elsõdlegesen a kormányt terheli a felelõsség. De még mindig meg lehet találni az eszközeit annak - hiszen ezeknek a részvényeknek a jelentõs része a tõzsdén van -, hogy a törvényben általunk javasolt tulajdonrész megtartható, illetve kialakítható legyen egy ilyen többségi csomag.
Javaslatot készítettem, hogy a Magyar Távközlési Részvénytársaság tartósan állami tulajdonban maradó részének 25 százalék plusz 1 szavazat maradjon. Ez a javaslat megegyezik a jelenlegi szabályozással, tehát tulajdonképpen új elemet nem tartalmaz. Az elõterjesztés kívánja ezt egy darab szavazatelsõbbségi részvényre csökkenteni. Mi az eredeti szabályozást tartjuk kívánatosnak és fenntartandónak.
Módosító indítványt készítettem még az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank esetében is. A kormány elõterjesztése: egy darab szavazatelsõbbségi részvényt kíván megtartani tartós állami tulajdonban. A módosító javaslat a jelenleg hatályos szabályozást javasolja fenntartani, nevezetesen, hogy 25 százalék plusz 1 részvény maradjon tartósan állami tulajdonban.
Az elõterjesztõ által benyújtott javaslat számunkra nem tartalmazott semmi olyan érvet, ami indokolná a jelenlegi privatizációs törvény megváltoztatását, ezért szívesen meghallgatnánk ezeket az érveket. Megfelelõ érvek hiányában nem tudjuk támogatni, hogy az eddig kialakított 25 százalék plusz 1 részvény megtartását mellõzze a javaslat.
Itt szeretném megemlíteni a Postabank esetét, amikor azt lehetett tapasztalni, hogy az ország második legnagyobb pénzintézeténél pontosan a betétesek és a lakosság széles körének a védelme érdekében állami beavatkozásra, állami segítségnyújtásra volt szükség. Ez egypár hónappal ezelõtti példa. Én úgy gondolom, hogy ez intõ példa kell legyen a kormányzat számára, és azt mutatja, ha az ország második legnagyobb pénzintézeténél elõfordulhatott ez, akkor elõfordulhat a legnagyobb pénzintézetnél is, és akkor legalább ugyanolyan érdekek fûzõdnek ahhoz, hogy a lakosság széles körét érintõ betétesek valamilyen biztonságot és védelmet kapjanak. Köztudott, hogy az OTP a legnagyobb betétgyûjtõ a lakosság körében.
Javaslatot készítettem arra is, hogy a CD-Hungary Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Részvénytársaságnál a jelenlegi szabályozás szerint 25 százalék plusz 1 szavazat maradjon tartós állami részesedésben. Az elõterjesztés ezt le kívánja vinni egy szavazatelsõbbségi részvényre anélkül, hogy a jelenlegi szabályozástól való eltérést érdemben indokolná. Azt én nem tartom megfelelõ érvnek, hogy a társaság nagyobb üzletrészéért nagyobb bevétel várható. Ezt evidenciának tartom, ez mindig így volt.
(23.40)
Tehát nem tudom és nem látom, hogy miért akarja a kormányzat megváltoztatni a jelenlegi tulajdonrészeket.
Javaslatot készítettük még két - megítélésünk szerint - fontos és stratégiai jelentõségû részvénytársaság, nevezetesen a Paksi Atomerõmû Részvénytársaság és az Ovit Rt., az Országos Villamos Távvezeték Rt. esetében, hogy a többségi tulajdon megmaradjon tartósan állami kezelésben és felügyelet alatt. Azért tettük ezt, mert a jelenlegi hatályos törvény mindössze egy szavazatelsõbbségi részvényt biztosít.
Összességében úgy látjuk, és sajnálom, hogy az általános vitában a miniszter asszony nem volt itt, nem kaptunk olyan kérdésre választ, hogy mi indokolja ezt a sürgõs és gyorsított végkiárusítást. Ezt a kifejezést használtuk akkor, amit, volt olyan kormánypárti képviselõ, aki megkérdõjelezte. A "vég" szó ebben azt jelenti, hogy a kormányzat a negyedik évéhez érkezett el, amikor - mint próbáltam rá utalni - több társaságnál számunkra megfelelõ érvek nélkül kívánja a tartósan állami tulajdonrészt csökkenteni. Tehát a bevételszerzés kizárólagosságát látjuk itt érvként. Kiárusításként pedig azt értékeljük - nem minden esetben -, hogy olcsóbban kerül értékesítésre, hanem olyan tulajdonrész is értékesítésre kerül, ami nem kellene. Nevezetesen az energiaszektornál - gondolunk akár a Paksi Atomerõmûre, akár a villamos távvezetékrendszerre vagy akár a Mol esetében a többségi tulajdon alatt részekre.
Összességében úgy ítéljük meg, hogy az elõterjesztés nem tartalmazza azokat a számításokat, amikbõl valamilyen tájékoztatást kaphatnának a képviselõk, hogy itt milyen bevétel várható ebbõl. Ezt rendkívüli módon hiányoljuk, és épp ezért azokon a területeken, ahol elengedhetetlennek tartjuk, hogy az állami tulajdon részesedése magasabb mértékû legyen, mint a javaslat, ahhoz terjesztettük be az általam most elmondott módosító javaslatokat, illetve kapcsolódó módosító javaslatokat. Ehhez szeretném megnyerni képviselõtársaim támogatását.
Köszönöm szépen a figyelmüket.