DR. NAGY FRIGYES földmûvelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselõ Úr! Amint ön elmondott, és amit az Élet és Irodalom ezzel kapcsolatban írt, világosan mutatja, hogy hova vezet egy kellõen át nem gondolt földkárpótlási rendszer. Ennek egyenes következményei azok a visszásságok, amelyek ezen a területen megfigyelhetõk.
Bár figyelemre méltó, ön említette, hogy négyezer forintra értékelték fel a szántóföld aranykoronáját, ez egy nagyon magas érték, ha ahhoz viszonyítjuk, hogy a kárpótlási törvény szerint már ötszáz forintért lehetett egy aranykorona földre licitálni. Ha pedig valakik megegyeztek ezer forintos aranykoronánkénti árban, akkor nem is volt szükség az árverésre, hanem le lehetett anélkül bonyolítani az üzletet.
Természetesen nem kívánok senkinek a prókátora lenni ebben az ügyben, azt azonban hadd mondjam el, hogy a földtörvény-módosításnak nem az a lényege, hogy további visszásságokat teremtsen, hanem az a lényege, hogy a földtulajdont és a mezõgazdasági tevékenységet, ahol lehetséges, egy kézbe adja, mert ez szakmailag indokolt, enélkül nagyon nehéz jövedelmezõ mezõgazdálkodást elképzelni. Egyidejûleg pedig célja az is, hogy védje a magyar földet, és olyan garanciákat állítson, hogy azt külföldiek ne tudják megszerezni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)