DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Holnap történelmi jelentõségû csúcstalálkozóra kerül sor Spanyolország fõvárosában, Madridban. A NATO-országok elsõ számú vezetõi fognak összegyûlni, hogy egy történelmi döntést hozzanak. Történelmi ez a döntés azért, mert elsõ ízben kerül sor várakozásaink szerint arra, hogy a jaltai határokat felülvizsgálva, az egykori elválasztó vonalakat is átlépve, új tagokat hívjanak meg a NATO szervezetébe.
Korábban is volt már bõvítés, hiszen a szervezetnek nem alapító tagja Törökország, Görögország, Németország vagy Spanyolország, de ezek egyike sem tartozott az egykori kommunista érdekszférába vagy a Szovjetunió érdekszférájába; így hát ennek a döntésnek egészen különleges a jelentõsége.
Az a NATO, amelyhez Magyarország csatlakozni fog, nem azonos azzal a NATO- val, amely 1949-ben jött létre. Az a NATO még azt a történelmi hivatást töltötte be maradéktalanul és sikeresen, hogy védelmezze a szabad világot egy esetleges kommunista, szovjet agresszióval szemben. Az új NATO új mandátumot is jelent. Ennek legfõbb feladata elsõsorban a szabadság, a béke, a biztonság, a stabilitás övezetének kiterjesztése; és Magyarország Csehországgal, Lengyelországgal - és reményeink szerint Romániával és Szlovéniával - együtt várhatóan ennek a nagy vállalkozásnak a teljes jogú tagja és részese lesz.
Mi, szabaddemokraták különösen örülünk ennek, hiszen a magyar politikai erõk közül elsõként szorgalmaztuk az országnak nemcsak az Európai Unióhoz, hanem a NATO-hoz történõ csatlakozását is. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy Magyarország - mondhatni, hogy az elmúlt hét év, de különösen az elmúlt három év teljesítményével - ennyire közel kerülhetett ennek a fontos célnak az eléréséhez.
Az új NATO nem valami ellen van, hanem valamiért van, és az a valami, amiért van, az számunkra - de nemcsak a szabaddemokraták, hanem az ország egésze számára - rendkívül fontos. Az új NATO ugyanis egy értékközösséget jelent, a demokráciának, a szabadságnak, az emberi jogoknak, a jólétnek, a piacgazdaságoknak az értékközösségét, és ezért lép fel.
Magyarország tehát ehhez a NATO-hoz kíván csatlakozni, és történelmében megadatik az a lehetõség, hogy a történelmileg is sikeres népek családjának teljes jogú tagjává váljon.
Magyarország számára a NATO-csatlakozás természetesen biztonságot is jelent. Fontos, hogy Magyarország és a térség biztonsága növekedjék, szilárduljon meg, de nem csak ez az egyetlen és kizárólagos oka a csatlakozásunknak. Számunkra ez a csatlakozás ugyanakkor jelenti azt is, hogy ahhoz a kulturális, politikai, gazdasági közösséghez csatlakozzunk, amelyhez mi mindig is tartozónak véltük magunkat, s amelyet Jalta összeomlása óta magunk és a külpolitikánk homlokterébe állítottunk. Ez tehát egy fontos és jelentõs elõrelépés lesz az ország külpolitikai célkitûzéseinek az elérésében.
Ejtsünk néhány szót arról, hogy érdekünk, hogy ez a bõvítési folyamat ne csupán Magyarországot érintse, Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot, hanem fontos, hogy ez kiterjedjen a térség más országaira is. Mi érdekeltek vagyunk abban, hogy a szomszédos országok közül mindazok, amelyek teljesítették a NATO-felvétel feltételeit, amelyek képesek és készek részt vállalni ebben a vállalkozásban, maguk is a csatlakozás elsõ vagy azt hamarosan követõ második körének részeseivé válhassanak.
Tehát a szabaddemokraták és a magyar kormány - de nemcsak a szabaddemokraták és a magyar kormány, hanem -, a parlamenti pártok között teljes egyetértés van, érdekeltek ennek a folyamatnak a kiteljesítésében és kiterjesztésében.
Végezetül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak arról, amiben szintén széles körû az egyetértés a tisztelt Házban: hogy ezt a nagyon fontos döntést a magyar nép akaratnyilvánítása is megerõsítse. Egyetértettünk abban, kormánypártok és ellenzéki pártok, fontos, hogy ebben a történelmünket, sorsunkat eldöntõ kérdésben minden állampolgár hallathassa szavát. Egyértelmû, hogy a parlamenti pártok, a parlamenten belüli erõk a NATO-csatlakozás érdekében fogják felemelni a szavukat, azért, hogy sikeres legyen ez a népszavazás, hogy a magyar nép meggyõzõ többsége is kifejthesse álláspontját ebben az ügyben.
E fontos eseményt megelõzõen azt kérem, hogy az az egyetértés (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.), amely eddig jellemezte Magyarország NATO-csatlakozási törekvését, továbbra is maradjon töretlen, egészen addig, amíg teljes jogú tagként csatlakozhatunk.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)