DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A kormány egészében és minden részletében osztja Szent-Iványi István frakcióvezetõ úr hozzászólását. A kormány számára a NATO-csatlakozás valóban nem egyszerûen - bár az is persze - egy biztonságpolitikai megfontolás eredménye, hanem az integráció teljessé tétele, a jólét és a szabadság kereteinek megteremtése és biztosítása Magyarország számára.
A kormánynak meggyõzõdése, hogy a NATO-csatlakozással Magyarország annyi Bvszázad után végleg a Kelet helyett a Nyugathoz, a vesztesek helyett a gyõztesekhez fog tartozni, hiszen a NATO nem más, mint a világ történelmének legsikeresebb védelmi szervezete.
Természetesen lehet élcelõdni azon, hogy a NATO jelent-e valamilyen kulturális integrációt. A "kulturális" szónak többfajta értelmezése lehetséges, az azonban aligha kétségbevonható, hogy a NATO azon döntése, amely szerint a kritériumoknak megfelelõ országokat felveszi, míg más országokat nem vesz fel tagjai sorába, mutatja, hogy a NATO természetesen nemcsak egy védelmi szervezet, hanem a demokráciáról, a szabadságról és a piacgazdaságról azonos nézeteket valló országok közössége is.
Éppen ezért a kormány - bízva abban, hogy a holnapi döntés Magyarország számára pozitív lesz - úgy ítéli meg, hogy a NATO-ba Magyarország meghívása egyben a kormány külpolitikai törekvésének a helyességét is igazolja. Számunkra igen biztató az is, hogy nemcsak a parlamentben van konszenzus a NATO-csatlakozásról, hanem a magyar közvélemény is egyre növekvõ számban támogatja a NATO-hoz való csatlakozás gondolatát. Meggyõzõdésünk, hogy mire a népszavazásra sor kerül, egy egyértelmû, kétségbevonhatatlan igennel (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) fogja a magyar lakosság is NATO-törekvéseinket visszaigazolni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)