DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): Úgy gondolom, hogy ezt a Budapest Bank- ügyet nehéz lesz lezárni, mert mint hallottuk, 2000 utánig szóló opció van arra az államitulajdon-részre, amelynek az árfolyama állítólag olyan nagyszerû mértékben emelkedik, és a végén valóban a korábbi veszteségeket esetleg hozni fogja.
Én Akar László államtitkár úrnak egy módszertani változtatást javaslok. Ne nominálértékrõl beszéljen, hanem az egészet jelen értékre diszkontálva mutassák be, hogy valójában mi ez az eredmény. (Akar László az ujjain nyolcat mutat.) Mert 2001-ben vagy 2002-ben megkapott pár milliárd forint esetleg jelen értéken csak annak töredékét éri, még akkor is, ha az infláció ilyen csodálatos mértékben csökken. Ez a módszertani javaslatom.
A másik pedig: azt nehéz tagadni ma, hogy a Budapest Bank privatizációja presztízsprivatizáció volt, inkább politikai jelentõségû; így akarták demonstrálni a kormány részérõl, hogy Magyarország szalonképes itt Európában, és a külföldi tõke jelentõs nagyágyúi újra bátran és szabadon megjelenhetnek. Csak miután ez elõre deklarált volt, miután a 12 milliárd visszavásárlása határidõhöz volt kötve, ezért a kormány, illetve az eladó egyértelmûen vert helyzetben volt, és ezt Draskovics államtitkár úr is elismerte pénteki tévéinterjújában, hogy bizony, tanulunk ebbõl a hibából, ebbõl valószínûleg súlyos, milliárdos relatív veszteség keletkezett, mert a vevõ maximálisan kihasználta azt (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), hogy ilyen beszorított helyzetben kellett akkor a Budapest Bankot eladni. (Taps az ellenzék padsoraiból.)