DR. NAGY FRIGYES földmûvelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselõ Úr! Köszönöm a szót. Én a napirend utáni felszólalásnak az agrárkérdésekkel kapcsolatos részére szeretnék válaszolni.
Valóban, elkezdõdött az aratás, sõt az õszi árpa aratásának nagy része lezajlott az országban, a repcearatás is elõrehaladott stádiumban van. Valamelyest késik a búzaaratás az esõs, csapadékos idõjárás miatt.
Nagyon sok találgatás folyik az országban, hogy vajon mennyi lesz a búzatermés, és milyen minõségû lesz. Azt hiszem, hogy nem érdemes túl sokat találgatni, a betakarítás végén meg fogjuk tudni becsülni, mennyi az a búza, amellyel gazdálkodni lehet. Mindenesetre, ha azt az 1 millió 870 ezer hektár kalászos gabonát, amelyben a rozs, a tavaszi
rpa s a többi is benne van, egy 3,6 tonnás átlagterméssel szorzom meg, akkor 7 millió tonna kalászosgabona-termésre lehet számítani.
A kormány elsõ és legfontosabb célja az, hogy ebbõl kiegyenlített lakossági ellátást tudjon biztosítani - ez az elsõ számú követelmény. Nyilván gondolni kell ezen belül a sütõipar igényeire is.
A másik lényeges kérdés a vetõmagellátás biztosítása. Ennek birtokában gondolhatunk arra, hogy mennyi lesz a Magyarország által kibocsátható exportmennyiség.
A földmûvelésügyi kormányzat nagyon jelentõs szabályozórendszert dolgozott ki, amely módosítja a korábbi szabályozást. Ez az agrárpiaci rendtartása tulajdonképpen a kalászos gabonáknak, amelyet árpára és búzára egyaránt kidolgoztunk.
Ezt a szabályozást, amely a közlönyökben természetesen olvasható, és mindenkinek rendelkezésre áll, megtárgyaltuk az illetékes szakmai szervezetekkel, érdek-képviseleti szervezetekkel, amelyek, megmondom õszintén és nem szeretném elkiabálni, de elismerõen nyilatkoztak errõl az új szabályozásról, amely több intervallumban fogja meghatározni az exportálható mennyiségeket. Ugyanis nem szeretnénk, ha a hazai búzaárat, ami a lakosságellátást célozza, vagy pedig az abraktakarmányok árát, amelyek az állattenyésztés céljait szolgálják, és végül a húsárakat is megszabják vagy jelentõsen befolyásolják; ezek az abraktakarmányárak, illetve kenyérgabonaárak olyan magasságokba emelkedjenek, amelyek azután a végtermékek árát teszik lehetetlenné a piacokon.
Úgy érzem, hogy ez a szabályozás ezt lehetõvé teszi. De már az elmúlt évben is rendelkezésre álltak egyéb olyan technikák is, ilyen például a közraktározás, amelynek segítségével az, akinek pénzre volt szüksége, nem kellett, hogy azonnal eladja a gabonáját, hanem közraktárba helyezhette, és amikor úgy érezte, hogy kedvezõ piaci viszonyok vannak, akkor értékesíthette. Tehát úgy érzem, ezen a területen jelentõs elõrelépés van.
Abban igaza van a képviselõ úrnak, hogy nagyon sok a találgatás, sok a rémhírterjesztõ, sok az olyan lobby, amelynek az a célja, hogy azt mondja, itt egy hatalmas gabonatermés lesz, hogy ezáltal a piaci árakat megfelelõképpen leszorítsa. Azt hiszem, hogy ezeknek a lobbyknak a földmûvelési kormányzat az idén nem fog bedõlni, hanem a szabályozás útját fogja követni, amit eddig csinált.
Azonban azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a búza minõségére most még nagyon nehéz bármilyen kalkulációt vagy pedig valamilyen jóslatot készíteni, ugyanis amennyiben ilyen csapadékos lesz a betakarítás, akkor nagy valószínûséggel a búza minõsége gyengülni fog, és valóban nem fog megfelelni a malmi búzai szabványoknak, hanem elsõsorban takarmányozási célokat fog szolgálni. Nyilván ennek szellemében (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) fog megszületni a gabonaár is.
Én azt mondom, hogy még ne kiabáljuk el ezt a kérdést. És szeretném tájékoztatni a képviselõ urat, hogy mi a magunk részérõl nagyon keményen nyomon fogjuk követni ezt az áralakulást. Nem szeretnénk, ha a gazdák csalódást éreznének. Azt azonban hozzáteszem, hogy a piaci viszonyokat azért mindenképpen figyelembe kell venni ezen a területen is.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)