T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõ Úr! Tisztelt Ház! Miniszter úr megbízásából szeretném önöket tájékoztatni a képviselõ úr által megfogalmazottakról.
Köszönöm a kormány nevében Kósa Lajos képviselõ úrnak az orosz államadósság törlesztése ügyében elért kormányzati sikereket méltató szavait. Igaz, interpellációjának további része némi pontosításra szorul, ugyanis az orosz államadósság törlesztésének folyamatában semmiféle botrány nem volt, így a nem létezõ botrány nem létezõ fõszereplõje sem lehet a munkatársam.
Annak az ügynek, amire képviselõ úr céloz, semmi köze nincs az orosz államadóssághoz, az egy ettõl teljesen független kereskedelmi ügyletbõl keletkezett követelés ledolgozása volt. Mint az ön elõtt is ismert, felvetése alapján a miniszterelnök úr vizsgálatot rendelt el, és a vizsgálat sem törvénytelenséget, sem összeférhetetlenséget nem állapított meg.
Az össze nem függõ kérdések tudatos vagy szakmai tájékozatlanságon alapuló összekapcsolása, a jogalap nélküli valótlan állítások egyrészt a minisztérium és dolgozói jó hírnevét, ennélfogva személyhez fûzõdõ jogokat sértenek, másrészt nagymértékben fékezik a közép-kelet-európai régióban egyébként példaértékû törlesztés lendületét, és megtorpanást okozhatnak.
(15.10)
Meg kell jegyeznem azt is, hogy képviselõ úr interpellációjának címe sem állja meg a helyét. Semmiféle titkolózás nem történt, hiszen az orosz államadóssággal összefüggésben rendszeresen tájékoztattuk a közvéleményt. Arról is beszámoltunk nyilvánosan, hogy tárgyalásaink eredményeként az orosz fél 1997-re összességében 330-380 millió dollár értékben vállalt törlesztést.
Képviselõ úr konkrét kérdéseire rátérve:
A kamatok nélkül mintegy 600 millió dollár értékû adósságtörlesztésre az illetékes tárcaközi bizottság közel 800 millió dollár értékben fogadott be projekteket, amelyek megvalósítása az orosz kormányzat pozitív döntését is igényelte. A projektek megvalósulása az itthoni parlamenti vizsgálatok miatt és a partnereknél kialakult bizonytalanság következtében leállt. A törlesztés folytatására vonatkozó magyar sürgetésekre orosz részrõl elõször a közismert nemzetközi vállalásaik szerinti, vagyis a mintegy 15 évre elhúzódó törlesztést ajánlották. Ezt követõen többszöri tárgyalás után az orosz fél szûk költségvetési lehetõségeire, valamint a Párizsi Klubbal aláírt megállapodásból eredõ kötelezettségeire hivatkozva csak négyéves periódusra vállalta a maradék adósság törlesztését, éves egyenlõ részletekben.
Az új helyzetben a kormány a tárcaközi bizottságot megszüntette, és kifejezte, hogy a korábban kialakult, a Magyar Államkincstárral elszámolási szerzõdéssel rendelkezõ projektek megvalósítása mellett kész megvizsgálni minden olyan törlesztési lehetõséget, amely a gyors megtérülést segíti elõ. Kényszerûen tudomásul vettük, hogy a további adósságkihozatalban kiindulásként az orosz fél felajánlásai a mérvadók. Ugyanakkor a vállalkozókat felkértük, hogy orosz kapcsolataikon keresztül tegyenek meg mindent a mielõbbi költségvetési megtérülés érdekében.
Magyar részrõl a nemzetgazdaság érdekeit szem elõtt tartva minél nagyobb mértékû törlesztés elérésére törekedtünk, már a négyéves periódus elsõ idõszakában. Ezt az orosz partner gázszállítás formájában vállalta, úgy, hogy magyarországi bevételének egy részét törlesztésként befizeti a Magyar Államkincstárnak. Orosz részrõl megjelölték azt a bankot is, amelyen keresztül ez a pénzügyi konstrukció lebonyolódik. Ezzel terven felüli ez évi törlesztést vállaltak.
Az államháztartásról szóló törvény a kormány kompetenciájába utalja a Magyarországgal szembeni államadósságok lebontásával kapcsolatos döntéseket, százmillió dolláros értékhatártól. Ennek megfelelõen, a törvényeket betartva, az orosz felajánlás alapján az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a kormány elé terjesztette az adósságtörlesztésre vonatkozó komplett orosz ajánlatot, amelyben szerepelt az ön által említett pénzügyi konstrukció is.
Ami a megtérülés szintjét illeti, megnyugtathatom tisztelt képviselõ urat, hogy a megtérülési százalék a vonatkozó 1034/1996-os kormányhatározatban foglalt követelményeknek megfelel, és ezáltal a költségvetés mintegy 10 milliárd forintos bevételre tehet szert.
Az orosz féllel való megállapodásban, mint az államadósság törlesztésének összes többi projektje esetében nem egyszerûen traktor- , hajó-, gépkocsi-, villamosáram- vagy földgázszállításról van szó, hanem pénzügyi konstrukcióról. A szóban forgó pénzügyi konstrukció alapjául szolgáló szállításokat természetesen magyar részrõl erre az egyedüli felhatalmazással és az ehhez szükséges feltételekkel rendelkezõ Mol Rt. fogadja, ha a konstrukció a cég érdekeinek megfelel. A magyar kormányzat nem kívánja befolyásolni a Mol Rt. üzletpolitikáját. Minden résztvevõ azt csinálja, amire hivatott: a Mol Rt. a gáz fogadását végzi, hogyha az a pénzügyi konstrukció megfelel számára.
A magyar kormány nem szól bele abba, hogy a konstrukcióban beérkezett adósságtörlesztõ árukat milyen módon értékesítik. Egy a feladata: a költségvetési megtérülés biztosítása.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)