DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP): Köszönöm, elnök asszony, s egyben köszönöm, államtitkár úr, a fáradozást is.
Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az illetékügyben eljáró hatóságokra vonatkozó rendelkezéseket a parlament '96-ban akként módosította, hogy "az illeték kiadásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenõrzésével kapcsolatos ügyben elsõ fokon, ha a törvény másként nem rendelkezik, a fõvárosban Fõvárosi Illetékhivatal elnevezéssel a fõvárosi önkormányzat fõjegyzõje, a megyékben megyei illetékhivatal elnevezéssel a megyei önkormányzat fõjegyzõje jár el."
Az érvényes költségvetési törvény úgy rendelkezik, hogy az illetékbevételbõl részesedõ megyei jogú város legkésõbb '97. február 1- jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékekkel kapcsolatban felmerült költségek viselésérõl. Nem rendelkezik azonban a szabályzat és a törvény a tekintetben, hogy mi történik akkor, ha nem történik megállapodás. Nem rendelkezik és nem ismeri kvázi az érdekeltségi hozzájárulás fogalmát. Mi is az az érdekeltségi hozzájárulás? Milyen munkavégzés ellenében kapják az illetékesek az érdekeltségi hozzájárulást? Tudniillik itt arról van szó, hogy az illetékek mértéke törvényben meghatározott, az illetékfizetésbõl befolyó összeg nagysága nem azon múlik, hogy hogyan végzik az adott köztisztviselõk a munkájukat, hanem azon, hogy a törvény mit határoz meg illeték vonatkozásában.
(15.20)
Természetesen én nem azért szólok, hogy a közismerten alulfizetett köztisztviselõk kevesebb bérezésben részesüljenek, hanem olyan extrém helyzet állt elõ, amely a választott tisztségviselõk tekintetében, a megyei önkormányzatoknál, a fõjegyzõk tekintetében 3-4 milliós kifizetéseket tesz lehetõvé. Csongrád megyében, ahol egyébként is kirívó állapotok uralkodnak, 25 millió forintot állítottak be e célra. Ez rendkívül nagy összeg.
A törvényhozás idõszakában ismertetnem kell, hogy valamennyi, nem megyeszékhelyi, megyei jogú város támogatta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az elsõfokú illetékügyi eljárás kerüljön a megyei jogú városok polgármesteri hivatalához, hiszen az mind a személyi, mind a dologi kiadások körében megtakarítást eredményezett volna, és õk természetesen nem élnek ilyen érdekeltségi hozzájárulásokkal.
Kérdéseim: Mi a véleménye a tárcának az érdekeltségi hozzájárulásról, indokoltnak tartja-e ennek fönntartását? Miért kell támogatni ilyen rendezetlen módon a megyék szerepének erõsödését a megyei jogú városok autonómiájának korlátozása mellett? Tulajdonképpen a következõ kérdés az elkövetkezendõ költségvetési törvény meghozatalához csatlakozik: Milyen lehetõségeket lehet még látni a megyei jogú városok autonómiájának csorbítására, akár pénzügyi, akár a Belügyminisztérium törvényhozási gyakorlatában?
Várom államtitkár úr válaszát. (Isépy Tamás tapsol.)