DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Mielõtt a miniszterelnök úr megbízásából válaszolnék kérdéseire, egy megjegyzést engedjen meg a képviselõ asszony. Annak idején a társadalombiztosítási önkormányzatok vagyonhoz juttatását a Ház minden oldaláról szorgalmaztuk. Nos, ez megtörtént, ám legyen szabad felhívnom a figyelmet arra, hogy a vagyon birtoklása, a tulajdonosi szerepvállalás felelõsséggel jár, és ezt az Egészségbiztosítási Önkormányzatnak is vállalnia kell.
Elõször is, mit jelent a garancia és a viszontgarancia ebben az esetben? A Postabank Rt. javára vállalt állami kezességvállalás feltételeit a Magyar Közlöny április 29-ei száma tartalmazza. A nyilvános kormányhatározat egyértelmûen kimondja, hogy a Postabank Rt. javára vállalt 12 milliárd forintos költségvetési kezességvállalás csak abban az esetben hatályos, ha a bankban többségi részesedéssel rendelkezõ egyes tulajdonosok úgynevezett viszontgaranciát vállalnak. Ez a kormányhatározat nevesítette ebben a tárgyban a két önkormányzatot. A két esetben a garanciavállaláshoz közgyûlési jóváhagyás is szükséges volt, ami megtörtént.
Milyen információk alapján döntöttek az önkormányzatok? A két társadalombiztosítási testületnek lehetõsége volt rendszeresen konzultálni az Arthur Andersen nemzetközi könyvvizsgáló céggel, a könyvvizsgáló cég részletes megállapításait az önkormányzati képviselõk a közgyûlésen kézbe vehették. A két társadalombiztosítási önkormányzat a Postabank 5 százalékot meghaladó arányú tulajdonosainak egyikeként megtudhatta, hogy a beváltásból keletkezõ kötelezettség tõkerészét 1997. október 1-jétõl öt éven keresztül negyedéves részletekben fizetik vissza, illetõleg azt is, hogy a tõke meg nem fizetése miatt keletkezett, öt év alatt törleszthetõ kötelezettségre a fennálló tartozás erejéig kamatot számít fel a Magyar Államkincstár, ennek mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat fele.
Mindkét önkormányzat részben tulajdonosként, részben pedig a felügyelõbizottságba delegált tagjain keresztül értesült az Állami Bankfelügyelet által a Postabanknál lefolytatott vizsgálat fõbb megállapításairól és arról a tényrõl, hogy egy további Arthur Andersen- vizsgálat is folyik. Így a tulajdonosok tulajdonosi jogkörüknél fogva, illetve az elõzõekben jelzett felügyelõbizottsági tagokon keresztül a teljes vizsgálati anyagba betekinthettek, így a bank helyzetét ismerték és ismerik.
Az önkormányzatok a közgyûlési anyagokban, illetõleg a rendelkezésükre bocsátott külön tájékoztatóban nemcsak a jövõre vonatkozó üzleti tervet ismerhették meg, hanem a bank hároméves stratégiai elképzeléseit is. Emellett az is feltételezhetõ, hogy az önkormányzatok döntésük meghozatala elõtt vizsgálták a bank menedzsmentjének felelõsségét is, amit alátámaszt, hogy a bank 1997. évi rendes közgyûlésén az igazgatóság és a felügyelõbizottság tagjai sorában változás következett be, amit részben a mandátumok lejárta indokolt, azonban egyes esetekben feltételezhetõ, hogy egyéb tényezõk is.
A pénzügyminiszter és az önkormányzatok elnöke által aláírt részvényesi megállapodás egyértelmûen meghatározza az önkormányzatok fizetési kötelezettségét mind összegszerûségében, mind pedig idõpontilag. Ennek megfelelõen kamatfizetésre már ez évben is sor kerül, míg tõketörlesztésre egy esztendõ múlva. (Zaj.) Tehát azt hiszem, az önkormányzatok ezzel teljes mértékig tisztában voltak.
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyûlése az elõterjesztést, amely a viszont-kezességvállalást és a 2 milliárd forint tõkeemelésben való részvételt is tartalmazta, a Postabank elnök-vezérigazgatójának és helyettesének a jelenlétében tárgyalta meg. Tájékoztatójukból, ahogy a közgyûlés jegyzõkönyveibõl ez kiolvasható, kiderül, hogy a Postabank a jövedelmezési pozíciók javításával a meglevõ tulajdonosi kör részvényei árfolyamának nagyarányú emelkedését, illetve rendkívül kedvezõ árfolyamnyereséget biztosító potenciális értékesíthetõséget teremt meg. Ilyen formában átfogó üzleti terv birtokába juthattak a társadalombiztosítási önkormányzatok.
Megállapítható, tisztelt Országgyûlés, hogy a garanciavállalás a Postabank likviditási helyzetének megszilárdítását célozta meg, és ez mint tulajdonosoknak, a társadalombiztosítási önkormányzatoknak is érdekükben áll.
Végül úgy gondolom, a fentiek alapján egyértelmû, hogy a tõkeemelésre vonatkozó döntést az önkormányzat a tulajdonosi érdekek figyelembevételével szavazta meg, különös tekintettel arra, hogy a 2,5 milliárdos tõkeemlést nem a járulékfizetésbõl származó bevételekbõl, hanem a vagyonból teljesítette. (Állandó zaj.) Ha úgy értékelte volna a testület, hogy a tõkeemeléssel járó viszontgarancia veszélyezteti az önkormányzat tulajdonosi érdekeit, akkor tõkeemelés helyett a részvények értékesítését kezdeményezte volna.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)