DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Nagyon sok homályos pont van ebben a garanciavállalási, viszont-garanciavállalási történetben.
Tisztelt Miniszter Úr! Vajon miért nem az történt, hogy a Postabank elõször leszállította az alaptõkéjét? Vajon miért nem ezen a lépésen keresztül hozták rendbe ezt a bankot? Hiszen így az történt, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat tõkeemelése olyan következményekkel járt, hogy megnõtt a tulajdonosi részesedése a bankban ugyan, de a 17 százalékos tulajdonrészével továbbra is csak 15 százalékos szavazati joga van. És ha ezek után történik meg a Postabank alaptõkéjének csökkentése, akkor az Egészségbiztosítási Önkormányzat befektetett pénze le fog értékelõdni. Vajon ezt is tudták-e az Egészségbiztosítási Önkormányzatnál, amikor a döntést meghozták?
Még egy fontos kérdés, tisztelt miniszter úr, tisztelt kormánytagok, hiszen itt a pénzügyminiszternek ebben a döntésben talán lényegesen nagyobb felelõssége volt, mint a népjóléti miniszternek. Az a döntés, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat a kormánygaranciára viszontgaranciát vállal, tisztelt képviselõtársaim, megint csak a költségvetésrõl szól. Hiszen tudomásunk szerint az egészségbiztosítás komoly hiányokkal fogja zárni ezt az évet, és ha így tervezik a költségvetését, a további éveket is komoly hiányokkal fogja zárni. Végsõ soron az állami költségvetés fog jótállni ezért a garanciáért, tisztelt képviselõtársaim, úgyhogy ezek a döntések nem jelentenek mást, mint játékot a számokkal. Mert a bankba végsõ soron állami költségvetési pénz kerül, anélkül, hogy az állam tulajdonrésze és ezzel beleszólása megnövekedne a bankban, tisztelt képviselõtársaim.
Ezért nem lehet elfogadni a választ, és ezért nem lehet elfogadni ezeket a megoldásokat. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) Kérem, önök se fogadják el. (Taps az ellenzéki padsorokból.)