DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Elnök Asszony! A Népszabadság 1996. december 5-i számában a "Piacgazdaság" rovatban a következõket olvashatjuk: "A Matáv Rt. elnök- vezérigazgatója a szokatlanul magasnak tartott szakértõi díjakról elmondta, hogy a Matáv Rt. által 1995-ben kifizetett mintegy 1,9 milliárd forint a nemzetközi tarifáknak a felét sem teszi ki."
Az 1990. január 1-jével állami vállalatként alapított Matáv 1991. december 31-i hatállyal részvénytársasággá alakult, ami lényegében állami vagyon apportkénti kivitele volt gazdasági társaságba. A részvényekbõl 1993 decemberében 30 százalékot, 1995 decemberében további 37 százalékot értékesítettek. A privatizáció jelenlegi szakaszában a Magyar Államnak az ÁPV Rt.-n keresztül kisebbségi tulajdonrésze van a Matáv Rt.-ben. A többségi részesedést - mintegy 67 százalékot - egy német-amerikai alapítású vállalkozás, a MagyarCom szerezte meg. Ezzel megszerezte 25 évre a nemzeti koncessziós jogokat is, amit azonban a Matávra engedményezett. A MagyarCom az egyik adóparadicsomban, a Kajmán-szigeteken bejegyzett off-shore cég, melynek alapítói fantomszemélyek, területen kívüliségük miatt megfoghatatlanok. Az alapvetõen megváltozott tulajdonosi arányok a gyakorlatban nullával tették egyenlõvé az állami és lakossági érdekek érvényesítésének lehetõségét.
Az ÁSZ megállapítása szerint az úgynevezett területi koncessziós pályázatok elbírálása során kialakított helyi koncessziós társaságok részére történõ eszközátadás 4 milliárd forintos vagyonvesztéssel járt. Az egyes társaságok a könyv szerinti Matáv-értéket nem fogadták el. Az utólag hozott kormánydöntésnek megfelelõen a terhet a Matáv, az ÁPV Rt. és a KHVM viselte. Az utólagos vagyoni vita és az ezzel járó vagyonvesztés elkerülhetõ lett volna, ha a tenderkiírásra, az elbírálására és a szerzõdéskötésre megfelelõ figyelmet fordítanak. A MagyarCom a szolgáltatási keretszerzõdés alapján 1995-ben 1,9 milliárd forintig nyújtott kft.-je útján szakértõi támogatást. Ennek meghirdetett célja a koncessziós szerzõdésben és a részvényesi megállapodásban foglalt követelmények teljesítésének segítése. A szerzõdést az ÁPV Rt. és a KHVM kifogásolása ellenére kötötték meg. Ez a kiadás a privatizációs bevétel egy részének visszaosztásaként is értelmezhetõ. Az ÁSZ szerint jelentõs anyagi kár keletkezett továbbá a fizetett hívások területén: 1994-ben 2 milliárd, majd 1995 szeptemberéig további 800 milliós összeget kellett regisztrálni, melyek kellõ szakértelemmel és odafigyeléssel megelõzhetõk lettek volna. Összegezve az elõbbieket: 1994-tõl 1996 januárjáig a mérhetõ kár értéke 8,7 milliárd forint volt.
Kérdezem miniszter asszonytól, hogy miután a magyar hírközlési hálózatot is mint stratégiai iparágat egy külföldi fantomcég többségi tulajdonába adták, hogyan fogja a kormány megvédeni a fogyasztókat az irreális tarifaemelésektõl. A hatalmas vagyonvesztés miatt történt-e vagy jelenleg folyamatban van-e a Matávnál felelõsségre vonás?
Várom miniszter asszony válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)