DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Emlékszünk talán a hazai telefonhelyzetre a Matáv létrejötte elõtti idõszakban. Azt gondolom, hogy helyes döntés volt, amikor a '90-es évek legelején a Magyar Postából megalakult a Matáv, amely késõbb részvénytársasággá alakulva a privatizációs döntések nyomán két lépcsõben, többségében 1993-ban, illetve 1995-ben került privatizációra.
Az interpellációban elhangzottal ellentétben azonban a Matáv 67 százalékos tulajdonosa az a MagyarCom, amelynek az alapítói nem fantomok, hanem nagyon is megfoghatóak, a világ elsõ tíz telefontársaságába tartozó két multinacionális cég: a Deutsche Telekom és az Ameritech. A privatizáció eredményeként - mint valamennyien tanúi lehettünk - lendületes fejlõdésnek indult a meglehetõsen elmaradott távközlés. Mára már elmondható, hogy jószerivel kínálati piac alakult ki.
Az is egy következmény, hogy a fejlesztés eredményeként a digitális központok részaránya ma Magyarországon magasabb, mint Németországban, a hosszú várakozási idõ lecsökkent, és sok helyen - mint mondtam - a kínálati piac kialakult. Ennek elérésére nem lett volna lehetõség a befektetett pénzeszközök, a szakmai tanácsadás és a privatizáció nélkül. A szakmai tanácsadást a világ vezetõ távközlési vállalatai adták, nem a saját kft.
A vagyonértékelést pedig - amit szintén érintett az interpelláció - a Pénzügykutató Rt. és a magyar Paribas végezte. Az értékkülönbözettel kapcsolatban az interpelláció helyesen állapítja meg, hogy azt a Matáv, az ÁPV Rt. és a KHVM egyenlõ arányban osztotta meg, de tény, hogy az erkölcsileg elavult berendezések cseréjének eredményeként mára korszerû távközlési infrastruktúra létezik a helyi koncepciós társaságoknál is.
Az állami érdekek érvényesítésének lehetõségével kapcsolatban két dologra hívom fel a figyelmet. A törvényben elõírt 25 százalék plusz 1, illetve aranyrészvényhez fûzõdõ jogainkat részben a részvényesi megállapodás, részben a gazdasági társaságokról szóló törvény garantálja. A tulajdonosi jogokat ellátó ÁPV Rt. a Matáv Rt. igazgatóságába, felügyelõbizottságába delegált tagok révén továbbra is rendelkezik ellenõrzési, illetve befolyásolási képességgel. Az állam azonban nem csupán mint tulajdonos képes az érdekeket érvényesíteni, hanem mint a törvények és a vonatkozó jogszabályok megalkotója is. Ez pedig olyan jog, amit a privatizáció semmilyen tekintetben nem érint, nem csorbít.
A feltett kérdésekre tehát a következõ választ tudom adni:
A Matáv Rt. által érvényesíthetõ díjat - mint a hatósági ármegállapítás körébe sorolt közcélú távbeszélõ-szolgáltatási díj - az ártörvény felhatalmazása alapján a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter egy 1993-ban kiadott rendelettel szabályozta. A rendelet tartalmazza a hálózati, valamint az elõfizetõi szerzõdések alapján nyújtott szolgáltatói díjak fizetésének módját, kiszámításának technikáját, illetõleg az összeg mértékét. A jelenlegi kormány semmi olyan intézkedést nem tett, amely a fogyasztók távbeszélõdíj-terheit az 1994. évi szabályokhoz képest növelné.
Csak megjegyzem, hogy a társaságok közül a Matáv Rt. 1997-ben a 23,3 százalékos díjemelési lehetõséggel szemben kevesebb, 19,9 százalékos növeléssel élt. A Matáv Rt.-nél nincs vagyonvesztés, az elvégzett, illetve folyamatban lévõ fejlesztések, illetve a megfelelõ pénzügyi és szakmai háttér eredményeként olyan fejlõdési pályára állt rá a társaság, ami példamutató. A Matáv Rt. részvényei a tõzsdén kívüli kereskedelemben ma már 500 százalékot meghaladó árfolyamon cserélnek gazdát, és a további növekedés is várható.
Összefoglalóként azt lehet megállapítani, hogy a piac értékítélete szerint a részvények értéke mintegy megtízszerezõdött, így a cég még értékesebbé vált.
Köszönöm a figyelmet, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)