DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! Azt a kérdést teszi fel, hogy jó ötlet volt-e vidéki kislaboratóriumok finanszírozásának megszüntetése; de ez nem egy ötlet volt, hanem az Országgyûlés döntött így a társadalombiztosítás '97. évi költségvetési törvényében. Ennek az volt az elõzménye, hogy egy átmenetileg finanszírozott ellátásról volt szó, eleve a 6700 háziorvosi praxis közül 158 rendelkezett ilyen szerzõdéssel, tehát a praxisok alig több mint 2 százaléka.
Tisztelt Képviselõ Úr! A probléma teljes megismeréséhez hozzátartozik, hogy országszerte igen változatos a kép. Az ÁNTSZ felmérése alapján megállapítottuk, hogy a 158 kislaboratórium közül csak alig 80 felel meg az érvényes szakmai elõírásoknak. Ez a 80 egy külön kategóriát jelent, ezeket lehet tovább mûködtetni, és az 1996. évi LXIII. törvény alapján magam is kezdeményezni fogom finanszírozási befogadásukat.
Azoknál a rendelõknél azonban, ahol a kislabor-automata csak tájékozódó vizsgálatra alkalmas, más a helyzet. Itt ugyan elvárható egy tájékozódó vagy kontrollvizsgálat elvégzése az alapellátást teljesítõ orvosoktól, és arra is szeretnék utalni, hogy az új finanszírozási szabályozás szerint van mód arra, hogy a gondozási tevékenységre kiegészítõ szerzõdést kössenek a háziorvosok, tehát a beállított cukorbetegek gondozásának egyik lehetõsége is ez a megoldás.
Természetesen az is megoldás, amire ön is célzott, hogy a laboratóriumok ezentúl mint kihelyezett vérvételi helyek álljanak a lakosság rendelkezésére, tehát ne a beteg, hanem a vizsgálati anyag szervezett utaztatása történjen meg. Köszönöm szépen. (Taps.)