DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselõtársaim! A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításának beterjesztését a Független Kisgazdapárt indokoltnak tartja, de rögtön hozzáteszi, hogy álláspontja szerint a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény olyan jelentõségû, és számos olyan terület nem kellõen vagy egyáltalán nem szabályozott ebben a törvényben, hogy indokoltabb lett volna egy teljesen új törvény beterjesztése.
Így a hiányosságokat illetõen hadd hivatkozzam arra, hogy hiányzik az egyes intézmények feladatkörének pontos meghatározása. A továbbiakban a hiánylistán látszik még a párhuzamosság kiküszöbölésének elmaradása és számos egyéb terület. Így hadd utaljak rá, hogy az euro-atlanti integrációval legalább hat intézmény foglalkozik, hat különbözõ helyen, nemegyszer óriási költségtöbblettel, párhuzamosan mennek el egymás mellett ezek az intézkedések. Elég, ha arra utalok, hogy így a külügyben van európai integrációs ügyintézés, az iparügyi minisztériumban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Honvédelmi Minisztériumban, van tárcaközi bizottság s a többi. Ezek rendkívül költségesek, és nemegyszer egymásnak ellentmondó intézkedéseket hozó lehetõségeket teremtenek. De ha még nem is egymásnak ellentmondó intézkedésekrõl van szó, csak párhuzamos ügyintézésrõl, már azt sem hinném, hogy megfelelne a harmadik évezred közelségének és a köztisztviselõi jogállás kellõ jogi alapokra helyezésével egy modern közigazgatás megszervezésének.
A Független Kisgazdapárt nem csinál titkot abból a véleményébõl, hogy ezeket a kérdéseket koncentráltan, célszerûen kellene ügyintézni, megfelelõ szervezeti keretek között.
Az állandó átszervezgetések ellehetetlenítik a közigazgatás megfelelõ mûködését. Ezt a Független Kisgazdapárt - kerek perec kimondom - tûrhetetlennek tartja azért, mert ez a gyakorlat hosszú idõre megbénítja a szóban forgó terület mûködését. Emlékeztetném önöket arra, hogy ezekre a felesleges átszervezésekre jó példa, mondjuk, az Ipari és a Külkereskedelmi Minisztérium összeolvasztása, majd a tervek szerinti újabb szétválasztása. De hivatkozhatnék a privatizáció szervezeti koncepciójának változtatgatására vagy a rendõrség átszervezésének különbözõ változataira. Hiszen a különbözõ humoristák céltáblájává is váltak, mondjuk, a központi nyomozóhivatal, majd a Központi Bûnügyi Igazgatóság elnevezésbeli meg szervezeti változtatgatásai.
(17.50)
De a Független Kisgazdapárt a lényeget abban látja, hogy a gazdaságpolitika összehangolására is ilyen állandó átszervezési és változtatgatási elképzelései voltak a kormányzatnak. Így emlékeztetem önöket arra, hogy volt idõ, amikor miniszterelnök-helyettesi posztot kívántak létrehozni a gazdaságpolitika összehangolására, majd egy minisztérium szervezésének terve merült fel. De felmerült az APEH és a VPOP összevonásának szükségessége, ezt keresztül is vitték, majd utána felmerült a szétválasztás szükségessége, ez is megtörtént. Úgy gondolom, ezek a magyar költségvetésnek és az adófizetõ állampolgároknak rendkívüli kiadást okozó tételek, amelyek ráadásul a munka hatékonysága ellen is hatnak.
Ezeknek és az ezekhez hasonló, a köztisztviselõk tömegének helyzetét befolyásoló átszervezéseknek a Független Kisgazdapárt megállapítása szerint az a közös motívuma - és ez a dolog lényege -, hogy nem gazdasági, hanem politikai, hatalmi vagy személyi indíttatásúak ezek az átszervezgetések. Ez volt például a helyzet a Fidesszel való koalíciót a közelmúltban szorgalmazó Nagy Sándor esetében, akinél a személyi ambíciók kielégítésére az MSZP-SZDSZ koalíciós szakítópróbáig terjedõen sor került. Egyértelmû tehát, hogy ezek olyan, személyes politikai, hatalmi kérdések, amelyek a köztisztviselõi karnak és az egész közigazgatásnak óriási károkat okoznak, hiszen az ilyen személyi ambíciók a köztisztviselõi karnak méltánytalan helyzetet teremtenek, a köztisztviselõk tömegét méltánytalan helyzetbe hozzák, hiszen az ilyen átszervezéseket általában tömeges elbocsátások, felesleges megrázkódtatások kísérik.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint szükség van a közigazgatás megszervezésére. Nem állandó átszervezésére, szeretném nagyon határozottan kihangsúlyozni. Egyszer kellene megszervezni, de akkor alapos, hatékony megszervezésrõl van szó, és akkor az átszervezgetésekkel fel kellene hagyni.
Kérem, hogy konkrétumot is mondjak: a Független Kisgazdapárt határozott szándéka, hogy a magyar közigazgatást megszervezze akként, hogy a Miniszterelnöki Hivatalhoz kell telepíteni a törvény- elõkészítést. Hatalmas apparátus áll a Miniszterelnöki Hivatal rendelkezésére, nem mûködik hatékonyan. Szerintünk a Miniszterelnöki Hivatalhoz telepítendõ törvény-elõkészítés egy koncentráltan, jól mûködõ törvény-elõkészítést tenne lehetõvé a jelenlegi, gyalázatosan rossz törvény-elõkészítés helyett - sajnos, a köztisztviselõi jogállás módosításáról szóló törvényt is ilyennek minõsítem - és úgy gondolom, ez az átszervezés, illetõleg ez az egyszeri megszervezése a közigazgatásnak óriási gazdasági hasznot hozna, többek között a Ház munkáját gördülékennyé tehetné, különösen akkor, ha az a politikai szándék késõbb megvalósulna, ami a kétkamarás parlamentté való átalakítását célozná a jelenlegi államhatalmi struktúrának.
A másik ilyen kör, amelyet a Független Kisgazdapárt nagyon is indokoltnak tartana indítványozni, hogy a gazdaság eddigi szétszabdalt irányítása helyett létre kellene hozni egy gazdasági csúcsminisztériumot a gazdasági növekedés elõsegítésére, a gazdaság összehangolására, a stratégiai feladatok szervezésére, tehát alapvetõ gazdasági feladatok ellátására. A Pénzügyminisztériumot mi egyszerûen pénzügytechnikai feladatok ellátására tartanánk alkalmasnak, elsõsorban kincstári feladatok ellátására, a költségvetés végrehajtására kellene összpontosítani.
A harmadik terület, ahol összpontosítanánk az erõt - és számos adminisztrációt meg lehetne szüntetni a közigazgatás megszervezésével -, az FM-et kellene csúcsminisztériummá fejleszteni. Éppen a miniszterelnök úr beszélt ma arról, hogy az MSZP is felismerte a vidék fejlesztésének szükségességét. Kérem, én úgy gondolom, hogy ennek meg kellene teremteni a szervezeti kereteit is. Ennek a törvénynek a módosítása vagy új törvény alkotása során lehetne egy olyan koncentrált erõt létrehozni, amely a vidék fejlesztését valóban lehetõvé tenné, nem egymásnak rivalizáló különbözõ csoportok finanszírozásával, hanem egy koncentrált erõ vonalba állításával. Így a vidék fejlesztése valóban megvalósítható lenne. A Független Kisgazdapárt szerint a Földmûvelésügyi Minisztériumhoz nemcsak az élelmiszeripart, hanem a vízügyet, a területfejlesztést, a környezetvédelmet, bizonyos önkormányzati feladatokat, speciális hitelrendszert és a mezõgazdasággal összefüggõ bioenergiai kérdéseket is ide kellene koncentrálni, akkor a vidék fejlesztése valóban lehetõvé válna. De kérem, az, hogy különbözõ jogcímeken mondjuk kontrakarírozzák a mezõgazdasági érdekeket egy mezõgazdasági országban, ez a Független Kisgazdapárt számára elfogadhatatlan.
Vagy valóban igaz az a szándék, amely a kormányzati oldalról ma a miniszterelnöki kampánynyitó expozéban elhangzott itt a Házban, hogy a vidéket fejleszteni kell - és akkor szerintem a Független Kisgazdapárt konkrét elképzeléseit el kell fogadnia az MSZP-nek, tehát koncentrált erõket kell létrehozni, éppen a köztisztviselõi jogállásról szóló törvény módosítása kapcsán -, vagy pedig csak beszél a kormányzati hatalom ezekrõl a kérdésekrõl. Kimondjuk nyíltan: egy ilyen megszervezés lenne az igazi alapja egy jó köztisztviselõi törvény megalkotásának.
A mostani nagy terjedelmû módosítás tovább bonyolítja a helyzetet, és még a legaktuálisabb kérdésekre sem ad megoldást. Ilyen kérdéseknek tekinti a Független Kisgazdapárt - természetesen nem sorolom fel az összeset, hanem csak néhányat, hogy érzékeltessem, mi a valóságos álláspontunk - mondjuk, a törvény hatáskörének a bõvítését, ami nagyon fontos feladat lenne.
Itt utalnék arra, igen tisztelt képviselõtársaim, hogy a Ház elé terjesztettem korábban az ÁPV Rt. feladatainak a köztisztviselõi törvény hatálya alá való vonását. Erre elõterjesztettem egy országgyûlési határozati javaslatot - sajnálatos módon a tisztelt Ház elutasította. Ugyanakkor ma hallhattunk a miniszterelnöki expozéban is ezekrõl a kérdésekrõl. Milyen jó lett volna nem törõdni azzal, hogy kisgazda indítványról van szó, hanem meg kellett volna néznie a kormányzati oldalnak, hogy jó-e ez az indítvány, függetlenül attól, hogy politikai ellenfél terjesztette elõ, mert akkor ennek a kérdéskörnek a rendezése kapcsán lényegesen elõrébb tarthatna épp a kormányzati oldal!
(18.00)
De hadd utaljak arra, hogy egyrészt a Ház elutasította ezt az indítványomat, ugyanakkor most bõvíti a versenyhivatallal a kört úgy, hogy a kivételezettek körét is bõvíti. A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy nem lehet kétféle köztisztviselõi kart sikeresen üzemeltetni, tehát a köztisztviselõi kar akkor tud jól mûködni, ha az egységes egész. Tehát a kivételezettek körét bõvíteni bûn a köztisztviselõi garnitúrával szemben, a kisgazda álláspont szerint nem lehet ugyanis a köztisztviselõket elsõ- és másodrangú közhivatalnokokra kettévágni. Így hadd hivatkozzam arra, hogy a köztisztviselõi törvény hatálya alól már korábban kivétetett az Állami Számvevõszék, az Alkotmánybíróság. Ha ezt a kört bõvítjük a Gazdasági Versenyhivatal munkatársaival is, akik pótlékolt jövedelmet kapnak, úgy gondolom, ez egyértelmûen egy rossz irányba ható dolog.
A mi megítélésünk szerint a másik ilyen kérdéskör lehetne, amelyet a tisztelt Ház figyelmébe ajánlanék, hogy a pályáztatás kérdését illetõen bizonyos körben azt kötelezõvé kellene tenni. Ez a leghatározottabb álláspontom. Bár a megüresedett helyek közzétételi kötelezettsége, ami a törvény módosításában megjelenik, elõrelépés; tehát nem akarom elvitatni a világ minden kincséért sem a pozitívumait ennek az elõterjesztésnek sem, de rögtön hadd mutassak rá arra, hogy ezt nem tartom elegendõnek.
A 31. § (2) bekezdését kifejezetten alkotmányellenesnek tartja a Független Kisgazdapárt, mert a vezetõi megbízatás indokolás nélküli megszüntetése, a vezetõ indokolás nélküli visszahívhatósága bizony, mondjuk ki egyenesen, hûbéri kiszolgáltatottsághoz vezet. A mi meglátásunk szerint ezért tehát ezt a részt ki kell iktatni ebbõl a törvénybõl.
Az, hogy a fõosztályvezetõ-helyettesi megbízás - ez az új törvény 30. §-ában szerepel - szervezeti egység vezetése nélkül is biztosítható, ez viszont a mi megállapításunk szerint a kliensi rendszer újjáélesztéséhez vezethet, hiszen pénzt, paripát és fegyvert lehet osztogatni anélkül, hogy ténylegesen erre a munkakörre szükség lenne, mert hiszen szervezeti egységre nincs szükség, de a kedvenceknek lehet adni ilyen pozíciókat és a hozzá járó fizetést. Kifejezetten állampárti megoldás, ezért ellenezzük.
A vezetõi megbízás indokolás nélküli visszavonását illetõen még rá kell mutatnom arra, hogy ez óriási zavarokat kelthet a köztisztviselõi kar tartalékát illetõen, amelyet jó szándékkal hoz létre a törvény módosítása, hiszen erre az intézményre szükség lenne; de ha a vezetõ olyan kiszolgáltatott, mondja a Független Kisgazdapárt, hogy indokolás nélkül megszüntethetõ a vezetõnek a státusza, akkor a vezetõi tartalékok helyzete szinte önmagában válik tarthatatlanná. És hadd mondjam ki, hogy vajon az ilyen vezetõi tartaléknak milyen lehet a gerince, ahol a vezetõvel ezt meg lehet tenni? Tehát ezek átgondolatlan, rossz intézkedések.
Végül legyen szabad rámutatnom arra, hogy az összeférhetetlenséget illetõen egyértelmûen helyeseljük azt a szándékot, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat kiterjesztik a korábbi állapotokhoz képest. Ugyanakkor rá kell arra mutatnom, hogy kevés a bejelentési kötelezettség elõírása például a 21/A §-t illetõen - ez egy új törvényi szabályozás -, mert a Független Kisgazdapárt megítélése szerint törvényi szinten kellene limitálni, hogy a köztisztviselõ legfeljebb hány igazgatótanácsi és hány felügyelõbizottsági helyet tölthet be és élvezheti az ezzel járó magas jövedelmet, hiszen az ilyen pozíciók halmozása önmagában is összeegyeztethetetlen a köztisztviselõ jogállásával. A jelenlegi helyzetbõl is tudnék konkrét példákat felhozni, hogy kik halmoznak ilyen igazgatótanácsi, felügyelõbizottsági tagságokat: egyértelmû, hogy ez is a kliensrendszerbe illeszthetõ megoldás. Ez azzal a kárral is jár, hogy a köztisztviselõket szinte rangsorolja olyan köztisztviselõkké, akik el kell hogy végezzék a munkát, mégpedig rendkívül szerény javadalmazásért - mondhatnám, hogy szinte tizedrangú munkatársként vegetálnak azok a köztisztviselõk, akik a munka oroszlánrészét elvégzik és akik az egész közhivatalnoki rendszert fenntartják és üzemeltetik -, és ugyanakkor a politikai indíttatású, szûk vezetõréteg pedig halmozottan élvezi az igazgatótanácsi, felügyelõbizottsági tagságokat, a vele járó csillagászati jövedelemmel. Ez demoralizálólag hat az egész köztisztviselõi karra, és hangsúlyozom, hogy összeegyeztethetetlen is a köztisztviselõi kar egész megítélésével.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint most már tehát nem lehet várni azzal a ténnyel, hogy limitálni kell, végül is meddig lehet elmenni az igazgatótanácsi és felügyelõbizottsági tagságok számában: vagy a jövedelemhez viszonyítva, vagy egyébként kellene ezt limitálni, de valamilyen korlátot be kell építeni a módosított törvénybe.
Természetesen a Független Kisgazdapárt - remélhetõleg a munka elképzelhetetlenül összesûrûsödött fejezeteinek lehetõsége mellett - megkísérli megfelelõ módosító indítványokkal a mostani törvénymódosítást jobbítani; és ezt követõen fogunk nyilatkozni arról, hogy ez a módosítás - ismétlem: nagy terjedelmû módosítás - végül is elfogadható-e a számunkra vagy sem. De nem gyõzöm hangsúlyozni: bizony, most már megérett volna egy jó köztisztviselõi törvény megalkotásának az ideje; sajnos, ez a jelenlegi kormánystruktúra mellett még mindig további késedelmet szenved.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)