VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A statisztikai hivatal elsõ féléves jelentése alapján az államháztartás hiánya június végéig 187,5 milliárd forint volt, míg a központi költségvetés hiánya pedig 165 milliárd forint.
Tekintettel arra, hogy ezen hiány nagysága gyakorlatilag azonos azzal a nagyságrenddel, ami a korábbi éveket jellemezte, azt hiszem, azt lehet mondani, hogy gyakorlatilag az a gazdaságpolitika, amelyet az MSZP-SZDSZ-kormány folytatott, amely a közbiztonságra, az oktatásra, az egészségügyre fordított összegek reálértékének csökkentését eredményezte, eredménytelen volt.
A kormány - felismerve ezt a kudarcot - most a kiadási oldal után egy másik oldalra, a bevételi oldalra fordította tekintetét, és az államháztartás és a költségvetés bevételi oldalának megerõsítésén fáradozik. Addig, tisztelt képviselõtársaim, amíg ez a törvényesség, az alkotmányosság keretein belül van, ezzel nincs is probléma. Azonban úgy tûnik az utóbbi hetek hírei alapján, mintha ezzel a törvényességgel, alkotmányossággal egy kis probléma lenne, mintha ezek a határok nem jelentenének akadályt.
Hadd idézzem fel az utóbbi hét néhány esetét. A legnagyobb visszhangot kétségkívül az váltotta ki, hogy az adóhivatal mintegy 73 ezer vállalkozónak egy nyilatkozatot, egy kiegészítõ adatlapot küldött ki. Közismert, az adatlap kiküldésére azért került sor, mert a Pénzügyminisztérium által megállapított adózási limit alatt vallottak be egyéni vállalkozók adószintet. Eddig, azt hiszem, nincs is semmi gond, bár csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez a levélkiküldés az adófizetõ polgároknak 3,5 millió forintjába került. Azonban az APEH nem pusztán az iránt érdeklõdött, hogy miért kevés ez az adóbevallás, hanem olyan információk után is érdeklõdött, amihez egyébként - ezt nem én mondom, hanem az adatvédelmi biztos - semmi köze. Mi köze van ugyanis az adóhivatalnak ahhoz, hogy egy család fogyasztása milyen, akkor, amikor Magyarországon egyéni jövedelemadó-bevallás van?
Joggal mondta az adatvédelmi biztos tehát, hogy ez az intézkedés, ez a lépés az adóhivatal részérõl törvénysértõ volt, ilyen jellegû lépésre az adótörvények nem adtak felhatalmazást az adóhivatalnak. Én tehát úgy érzem, hogy a Magyar Kézmûves Kamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a vállalkozói érdekképviseletek joggal tiltakoztak, és joggal mondták azt, hogy ez a lépés pusztán az adózás költségeit növelte.
Hasonló eset a személyi jövedelemadó egy százalékára jogosult szervezetek ügye. 16 ezer ilyen szervezet van, és ezeknek a szervezeteknek most kell igazolniuk az adóhivatal felé... (Dr. Szabó Zoltán: Felé?!) azt, hogy jogosultak erre a felajánlott egy százalékos összegre, és megfelelnek a törvény elõírásainak. Nos, ezek az igazolások, amelyeket az önkormányzatoktól, a vám- és pénzügyõrségtõl és még ki tudja honnan kell beszerezni, bizony nem ingyen vannak, ezek pénzbe kerülnek, és nagyon könnyen elõfordulhat, hogy az egy százalékos összeg fölötti lesz az a költség, ami ezeknek a nyilatkozatoknak a megszerzését jelenti. Ráadásul, mint az APEH közölte, 30 napos jogvesztõ hatálya van e nyilatkozat beszerzésének, tehát könnyen lehet, hogy mire beszerzi egy adott szervezet ezt a nyilatkozattömeget, addigra a pénze már régen elúszott.
A polgárok azt sem igazán értik, miért fordul elõ az, hogy APEH visszatart köztartozás címén egyes vállalkozóknál kifizetéseket. A napokban egy sajtóhír alapján szintén kiderült, hogy például a vám- és pénzügyõrségnél nincs naprakész nyilvántartás, ezért hiába igazolja a vállalkozó azt, hogy nincs köztartozása, ennek ellenére az adóhivatal visszatartja a pénzét köztartozás címén.
Hogy a társadalombiztosítás háza tájáról is mondjak egy példát: vállalkozók mondják el, hogy újabban a társadalombiztosítás a számlájukról, anélkül, hogy tb-tartozásuk lenne, különbözõ összegeket emel le. Úgy tûnik, a társadalombiztosítás ahelyett, hogy a kintlevõségek behajtásával foglalkozna, azoknál keres pénzt, akiknek van a számláján, és tekintettel arra, hogy nem túl nagy összegeket emelnek le, a vállalkozók inkább hallgatnak, hiszen úgy gondolják, hogy kellemetlen perceket nem érdemes maguknak szerezni.
Tisztelt Ház! A felsorolt példák alapján úgy tapasztaljuk, úgy érezzük, hogy a kormány a bevételek behajtásánál mintha másodlagos szempontként kezelné a törvényességet és a társadalmi hatást.
/Boros/
(8.50)
Az APEH elnöke már elismerte, hogy hibát követtek el, de fennáll annak lehetõsége, hogy az állami bevételek behajtásánál a kormány nyomására újabb ilyen törvény- és alkotmánysértõ lépésekre kerülhet sor. Ezért felszólítjuk a kormányt, hogy fokozottan figyeljen oda a törvényességre és az alkotmány betartására.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, az MDF és az MDNP padsoraiban. - Dr. Szabó Zoltán: És ne is mondjunk le? Puha vagy!)