DR. RAB KÁROLY (független): Elnök Asszony! Képviselõtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdésem több tízezer vállalkozót és vállalkozást érint. Ma Magyarországon a fizetési kényszer hiánya nagyon kifizetõdõ, ugyanakkor a vesztesek, a szállítók számára pedig további veszteséget vagy annak rendkívül nagy kockázatát jelenti, ha az igazságszolgáltatáshoz fordul.
Az alapeset az, hogy a szállító szállít, a megrendelõ nem fizet. A megrendelõ a szállító számlája alapján még az áfát is visszakéri, tehát plusz 125 százalékon áll. A szállítónak kötelessége, hogy kifizesse az APEH-nek az áfát, tehát van mínusz 100 százaléka, ha fizeti az áfát, akkor már mínusz 125 százalékon áll. Ekkor, ha esze van és érdeklõdik, két dolgot tehet: vagy elmegy a bírósághoz - ez a rosszabbik eset -, vagy visszakéri a számláját, mert akkor nem kell fizetnie az áfát, és akkor csak mínusz 100 százalékot vesztett. Elmegy a bíróságra, néhány év múlva megnyeri, fizeti az ügyvédet, fizeti a bírósági illetéket, és ezután, ha megnyeri a pert, akkor még fizetheti a behajtónak az illetéket; neki ezt meg kell elõlegeznie. Tehát körülbelül mínusz 150 százalékon áll, az, aki pedig nem fizetett, plusz 125-ön. Természetesen, mire idejut a dolog, addigra annyira szegény lesz a megrendelõ, hogy kénytelen a nagymama Mercedesével autózni, az unokája villájában lakik, és természetesen csak alapítványi támogatással tud külföldre menni. Ez mind a jogrendszer asszisztenciája mellett folyik - tehát nem fizetni a szállítónak, visszakérni az áfát, majd csõdöt jelenteni, ezt többször megtenni, rendkívül jó üzlet.
A kérdésem az, hogy mit tehet az a vállalkozó, akinek nem fizetnek. Mit tehet azért, hogy megfelelõ idõben reálisan a pénzéhez jusson? És mit tesz a mai jogrendszer azokkal, akik sokmilliós adósságukat nem törlesztik, új céget jelentenek be más néven, eltûnnek, és ezt többször megteszik?
Várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.)