DR. NAGY FRIGYES földmûvelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Úr! Én is azt vallom, hogy a tej élet, erõ, egészség, és én sem örülök annak, amikor a fiatalság Coca-Cola-t iszik, holott a Coca-Cola drágább, mint a tej.
Megdöbbent, hogy képviselõ úr nem tudja, hogy a tej szabadáras termék, tehát a minisztertõl számon kérni, hogy mennyit fizetnek érte, úgy érzem, ez nem indokolt.
/-/
(18.00)
A magyar tejtermelõk gondjai nem mai keletûek. Az ágazat 1990-tõl indult hanyatlásnak, és 1994-ig 630 ezerrõl 415 ezerre esett vissza a tehénlétszám. Nagyon örülök, hogy ezt az állományt a mai napig egyáltalán sikerült megõrizni.
A kérdésébõl nem derül ki, hogy milyen minõségû tejre gondolt, amikor a tej áráról beszélt és azt kevesellte, mert a jó minõségû tej felvásárlási ára éppen szeptember 1-jétõl emelkedett, a minõségi támogatás feltételéül meghatározott mértékben. Extra tej esetén 43,20- ról 47 forint plusz áfára, I. osztályú tej esetén pedig 40,80 forintról 45 forint plusz áfa árra. A minõsített tejhez az osztályoktól függõen 1,50 forint, illetve 1 forint/liter támogatást adunk azzal a céllal, hogy az árat a termelési költségek közelében stabilizáljuk. Ha az extra tej esetében a 47 forint/literhez hozzáadom az 1,50-et, az 48,50 forint. Ennyit fizetnek érte a feldolgozók.
Az ennél alacsonyabb minõségû tej árának növelését nem támogathatjuk, mert azt egyes országok már napjainkban sem engedik emberi fogyasztásra felhasználni. 1998. január 1-jétõl például az Európai Unióban emberi fogyasztásra csak a magyar minõsítés szerinti extra tejet lehet felhasználni. Tehát már az I. osztályú minõsítést nyert tej sem felel meg ennek a követelménynek.
A tej felvásárlási és fogyasztói ára - ismétlem - a szabad ár kategóriába tartozik, vagyis az államnak közvetlenül beleszólni, illetve árat meghatározni nincs joga.
Tudomásul kell vennünk azt is, hogy a felvásárlási ár növekedése fogyasztói áremelkedést indukál, ami a másik oldalról a lakosság életszínvonalát rontja.
A tejtermelés magas önköltségének egyik oka a földbérlet, és nem véletlenül terjesztette elõ a kormány azt a földtörvény-módosítást, amelynek a miniszteri expozéját délelõtt elmondtam, hogy a nagy termelõk földhöz jussanak, azon takarmányt termeszthessenek és olcsóbban tudjanak tejet termelni, ezzel lehetünk versenyképesek a piacon, és ezzel lehetne alacsonyabb tejárat elérni, nem pedig bérelt földön bérleti díjjal megspékelve.
A Földmûvelésügyi Minisztérium a rendelkezésre álló korlátozott anyagi eszközöket igyekszik úgy felhasználni, hogy az a tejtermelõket és a tejfogyasztókat egyaránt kedvezõ helyzetbe hozza.
Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy a nyári többlet tejtermelésnek a levezetésére a megfelelõ lépéseket több százmillió forintos összegben a Földmûvelésügyi Minisztérium, illetve a Tejterméktanács megtette, s azt hiszem, hogy zavaró elemektõl mentesen és zökkenõmentesen tudtuk a nyári tejtöbbletet levezetni úgy, hogy a tej átlagára ne csökkenjen éves szinten.
Megjegyzem azonban, hogy a tejtermelõk munkájában is van javítani való, mert jelenleg is vannak olyan termelõk, akik tisztességes hasznot realizálnak a tejtermelõ tevékenységen, míg mások képtelenek a tisztasági és higiéniai követelményeknek eleget tenni. Nyilván ebben az esetben az árakat lényegesen alacsonyabban állapítják meg a felvásárlók.
Nem elhanyagolható jelenleg az sem, hogy a tejtermelés legnagyobb költségét jelentõ takarmányok közül a szemesgabonák ára jelentõsen mérséklõdött. Mi, a Földmûvelésügyi Minisztérium gondoskodunk arról, hogy a gabonakiszállítás, a takarmánygabona-kiszállítás ne történhessen meg dömpingszerûen, a takarmánygabonát mindenki megfelelõ áron be tudja szerezni, erre a megfelelõ támogatások, tárolásidíj- térítések rendelkezésre állnak, tehát a takarmányozási költséget alacsonyabban tudjuk tartani.
A közvetlen tejtámogatást, tehát azt, hogy közvetlen a tejtermelésre további támogatást adjunk, nem tartjuk indokoltnak.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)