KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont elõadója: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Olyan, négy törvényjavaslatból álló választási csomag fekszik az önök asztalán, amelynek elfogadásával e fontos, ha nem a legfontosabb közjogi témában olyan komplett rendszer születik, amely hosszú távra határozhatja meg választási rendszerünk alapjait, amelyre építve azonban egyes kérdésekben - és ez az anyagi jogi és az eljárási kérdésekre egyaránt igaz - további jogfejlõdésre van lehetõség, sõt, adott esetben szükség.
A választójogi törvények felülvizsgálatára létrehozott hétpárti albizottság több fordulóban tárgyalta a választásokkal kapcsolatos jogszabályok módosításának kérdéseit. A benyújtott választási csomag részét képezõ törvényjavaslatok a bizottság egyetértését elnyert rendelkezéseket tartalmazzák, míg a bizottság által elutasított javaslatokat elhagytuk. Ilyen javaslat volt például a postai szavazás bevezetése, az ajánlóíven történõ ajánlás általánossá tétele vagy a nyilvánosság érvényesítése a szavazatszámlálás során de anyagi jogi kérdésekrõl is szó volt, többek között az arányosabb képviselet biztosításáról vagy az Országgyûlés létszámának jelentõs csökkentésérõl.
(10.30)
Az elvetett elgondolásokat azonban nem szabad elfelejtenünk. Több olyan kérdés is volt, amelyet csak a következõ választásokig hátralévõ idõ rövidsége miatt nem rendeznek a mostani törvényjavaslatok, ám a választások után célszerû visszatérni rájuk.
A benyújtott csomag négy törvényjavaslatot tartalmaz, melyek közül kettõ új törvény megalkotására tesz javaslatot. Ezek az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl, valamint a választási eljárásról szóló javaslatok; míg a másik kettõ az alkotmány, illetõleg az országgyûlési képviselõk választásáról szóló törvény módosításáról rendelkezik.
Azok a társadalmi igények, amelyek szükségessé tették a választási csomag elkészítését, a következõkben foglalhatóak össze: a választások idõpontjának stabilizálása; a népszavazás és népi kezdeményezés szabályainak összhangba hozása az alkotmány rendelkezéseivel; a közös és a kapcsolt listákra vonatkozó rendelkezések egyértelmûvé tétele; a választások és a népszavazások eljárási szabályainak egységesítése.
A most az Országgyûlés elé kerülõ törvényjavaslatok az országgyûlési és az önkormányzati választási rendszer anyagi-jogi szabályaira vonatkozóan nem tartalmaznak érdemi változást eredményezõ rendelkezéseket, ami egyébként a választásokat megelõzõ kevesebb mint egy éven belül nem is lenne teljesen indokolt. Az eljárási kérdések újrakodifikálásának azonban nincs semmi akadálya.
(A jegyzõi széket dr. Trombitás Zoltán foglalja el.)
Tisztelt Ház! A hatályos alkotmány szerint az Országgyûlést 4 évi idõtartamra választják. Az Országgyûlés alakuló ülését a választást követõ egy hónapon belüli idõpontra a köztársasági elnök hívja össze. Ezek a rendelkezések a választások idõpontjának egyértelmû és ésszerû meghatározására nem alkalmasak. A probléma oka az, hogy a választások idõpontja ciklusról ciklusra egyre késõbbre tolódik, így a választás megtartására alkalmatlan nyári és téli hónapokra is áthúzódhat, 1998-ban például június 29. és szeptember 29. között kellene az országgyûlési képviselõket megválasztani.
Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat ezt a problémát úgy kívánja orvosolni, hogy az országgyûlési képviselõk általános választását négyévenként, külön törvényben elõre meghatározott hónapban - április vagy május hónapban - kell megtartani. A javaslat szerint az Országgyûlés feloszlása vagy feloszlatása esetén is csak annyiban törik meg ez az elv, hogy az elõrehozott választáson megválasztott Országgyûlés megbízása nem pontosan négy évig tart, hanem attól függõen, hogy az elõrehozásra mikor került sor, a fix idõpontig hátralévõ idõre. E nélkül a módosítás nélkül 1998-ban az országgyûlési választásokat a nyári idõszakban kellene megtartani, vagy egy esetleges májusi választás érdekében az Országgyûlésnek már három hónappal korábban, februárban ki kellene mondania a feloszlását.
Az országgyûlési választásokkal kapcsolatos, a választás idõpontjának eltolódására vonatkozó okfejtés egyébként az önkormányzati képviselõk és polgármesterek választására is igaz. Ennek megfelelõen az alkotmánymódosítás e választás idõpontjának meghatározását is külön törvényre bízza. Az országos népszavazások állampolgári kezdeményezésének és az országos népi kezdeményezések támogatására továbbra is aláírásgyûjtõ íveken lehet aláírást gyûjteni a választópolgároktól. Az alkotmánymódosító javaslat az aláírások összegyûjtésére határidõt állapít meg, amely népszavazási kezdeményezés esetén négy hónap, népi kezdeményezés esetén pedig két hónap lenne. E szabály célja a nyilvánvalóan komolytalan, évekig elhúzódó kezdeményezések megakadályozása.
Tisztelt Képviselõtársaim! A választásokra, a népszavazásokra, valamint a népi kezdeményezésekre vonatkozó szabályokat jelenleg külön-külön törvények tartalmazzák: az alkotmány; az országgyûlési képviselõk választásáról szóló törvény; a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló törvény; a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény. E szerteágazó szabályozási rendszer következtében az egyes eljárások a szükségesnél jóval nagyobb mértékben különböznek egymástól, ami jelentõsen megnehezíti a választópolgárok, a jelöltek, a pártok és más jelöltállító szervezetek választásokkal kapcsolatos jogainak gyakorlását és nem utolsósorban a választások lebonyolításában közremûködõ választási szervek és köztisztviselõk munkáját.
Az elmúlt évek választási gyakorlata során kikristályosodtak azok a szabályok, amelyek valamennyi választási, népszavazási eljárásban alkalmazhatók, és így alapját képezhetik egy egységes szabályozási rendszernek. Az elõbb említett törvények módosítása azonban önmagában nem lenne elegendõ a jelzett probléma megszüntetésére, hiszen az egyes jogszabályok késõbbi újabb és újabb, eltérõ ütemû és mértékû módosítása a kezdetben egységes szabályokat ismét szétzilálná. Ezért a kormány egy - valamennyi választási, népszavazási és népi kezdeményezési eljárás szabályait integráló - egységes választási eljárási törvény, az úgynevezett választási kódex megalkotására tesz javaslatot.
A választási kódex megszületésének elsõsorban nem az a jelentõsége, hogy az alkotmányjog területén ez lesz az elsõ eljárási törvény, sokkal inkább az, hogy a demokratikus választások, valamint a közvetlen demokrácia gyakorlásának keretei egyértelmû, világos, mindenki számára áttekinthetõ formában jelennek meg. A választási kódex természetesen nem vezethet a választási eljárási szabályok megkövesedéséhez, hanem alkalmasnak kell lennie az anyagi-jogi szabályok változásának követésére csakúgy, mint az újabb és újabb technikai lehetõségek alkalmazásának lehetõvé tételére. Például, ha az Országgyûlés a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének biztosításáról dönt, semmi akadálya annak, hogy az eljárási szabályokat a kódex kisebb módosításával az egységes eljárási törvénybe foglaljuk.
A kódex két részbõl áll. Az elsõ rész azokat az eljárási szabályokat foglalja magában, amelyek - egy-két kivételtõl eltekintve - az összes választásfajtára alkalmazandók. A második rész pedig az egyes választásfajták eltérõ, különös eljárási szabályait tartalmazza. Az eljárási szabályok vonatkozásában a kódex alapvetõen a már bevált jogintézmények megõrzésére törekszik, természetesen a szükséges pontosításokkal és korrekciókkal, de ezzel együtt néhány újdonsággal is találkozhatnak tisztelt képviselõtársaim.
Az egyik ilyen újdonság a pártok, illetve a független jelöltek által a választási kampányra fordítható pénzeszközök limitálása az országgyûlési választásokon. Jelöltenként maximum 1 millió, összesen legfeljebb 386 millió forintot költhet egy-egy párt a kampányra. Hogy ennek a korlátnak súlya is legyen, a javaslat az Állami Számvevõszék hatáskörébe utalja betartásának ellenõrzését, a határ túllépése esetén pedig a központi költségvetés részére kell befizetni a túllépés értékének kétszeresét. A kampánnyal kapcsolatos új szabályok a költségek mellett a kampányidõszak hosszát is érintik. Kilencven napról 72 napra csökken a választás kitûzése és a szavazás napja közötti minimális idõköz, sõt ez a népszavazás esetén mindössze 35 nap lesz.
A másik olyan jogintézmény, amelyet az új szabályokra tekintettel szeretnék külön is megemlíteni, a jogorvoslat rendje. Az új szabályozás eredményeként a ma még közel háromhetes jogorvoslati procedúra legkésõbb a választás napját követõ héten pénteken befejezõdik. Ennek nemcsak az lesz a következménye, hogy a végleges eredményt korábban megállapíthatja az Országos Választási Bizottság, hanem lehetõvé válik az országgyûlési választások két fordulója közötti idõszak két hétre csökkentése is, ami a kampányidõszak további rövidítését is jelenti.
(10.40)
Tisztelt Képviselõtársaim! Az országgyûlési képviselõk választásáról szóló törvény módosítására irányuló rendelkezések - a hétpárti egyeztetésen született megegyezésnek megfelelõen - tartalmazzák a közös és a kapcsolt listákra vonatkozó szabályok módosítását. Ezek a módosítások nem jelentik a hatályos rendelkezések tartalmának lényeges megváltoztatását, mert a cél az volt, hogy a hatályos normaszöveget úgy módosítsa az Országgyûlés, hogy a kollíziók feloldásával és a joghézagok megszüntetésével, de a hatályos rendszert megõrizve váljék egyértelmûvé a közös és a kapcsolt listák állítására, a százalékos küszöb számítására és a töredékszavazatok feláramlására irányadó szabályozás.
A jelölt- és listaállítás tekintetében a javaslat a következõ elvet teszi egyértelmûvé: közös területi listát csak pontosan ugyanazok a pártok állíthatnak, amelyek az egyéni választókerületi jelöltet állították, s ez megfelelõen igaz az országos lista állítására is. Közös jelölt alapján csak közös lista, önálló jelölt alapján csak önálló lista állítható; az önálló és a közös listák is kapcsolhatóak.
A választási küszöb számításánál ugyancsak ez az elv érvényesül: csak a pontosan ugyanazon pártok által állított közös, illetõleg kapcsolt listákra leadott szavazatokat lehet összesíteni. Mivel a közös lista esetén nem lehet megállapítani az abban részt vevõ pártok pártonkénti támogatását, a közös listát állító pártoknak együttesen kell elérniük a 10, illetve 3 vagy több párt esetén a 15 százalékos határt. Közös listán tehát egy nagyobb párt becipelhet a hátán egy kisebb, esetleg jelentéktelen pártot is; ennek vállalása azonban nem kis rizikót is jelenthet, hiszen a kis párt ugyanúgy magával is ránthatja a nagyobbat, és ebben az esetben egyikük sem kerül be a parlamentbe.
Kapcsolt lista esetén a kapcsolásban részt vevõ egyes listák támogatása külön-külön is megállapítható. Ennek megfelelõen a javaslat kettõs feltételt állapít meg a listakapcsolások számára annak érdekében, hogy a csekély társadalmi támogatottságot élvezõ pártok ne juthassanak országgyûlési képviselethez. Egyrészt a kapcsolásban részt vevõ listáknak együttesen el kell érniük a 10 százalékos, 3 vagy több párt esetén a 15 százalékos küszöböt. Ha ennek eleget tesznek, további követelmény, hogy a pártoknak külön-külön is el kell érniük az 5 százalékos határt. Ha ez utóbbi feltételt a kapcsolás valamelyik tagja nem tudja teljesíteni, ez a párt nem juthat mandátumhoz, a kapcsolásból kiesik; a többiek azonban továbbra is versenyben maradnak.
A töredékszavazatok országos listára áramlása alapvetõen szintén hasonló elvek szerint történik. Ez alól kivétel, hogy a közös jelöltek és a közös listák töredékszavazatainak megosztásáról a jelölõ szervezetek megállapodhatnak. Ilyen megállapodás hiányában azonban kisegítõ szabályként megint csak az elõbb említett elvek érvényesülnek.
A közös és a kapcsolt listákra vonatkozó szabályok tisztázása elengedhetetlen. A hatályos szabályozás alapján ugyanis nem lehet egyértelmûen megállapítani a választás eredményét, a szavazás utáni esetleges jogértelmezési viták pedig - amelyeket végül is a bíróság döntene el - a jogbiztonság csorbulásához, esetleg a választások tisztaságának megkérdõjelezéséhez vezethetnének. Eddig csak azért nem voltak hasonló problémák, mert a pártok nem állítottak közös és kapcsolt listákat, a jogbiztonság megteremtése érdekében azonban feltétlenül szükséges e ponton a törvényjavaslat elfogadása.
A hétpárti egyeztetéseken felmerült annak lehetõsége is, hogy a listakapcsolás intézményét töröljük a választási rendszerbõl. Ez szakmailag elfogadható, a kormány azonban a megállapodásnak megfelelõ, az elõbb ismertetett tartalmú javaslatot tett le a tisztelt Ház asztalára azzal, hogy a listakapcsolás lehetõségének megszüntetésére irányuló elképzelések megvitatására az Országgyûlés elõtt lehetõség van.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az alkotmány népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló szabályainak júliusi módosítása szükségessé tette az országos népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezések újraszabályozását. Erre egyébként alkotmánymódosítás nélkül is sort kellett volna keríteni, ugyanis az Alkotmánybíróság 1993. december 31-ig adott idõt az Országgyûlésnek, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet szüntesse meg azzal, hogy a népszavazási törvényt összhangba hozza az alkotmánnyal.
Az eljárási szabályokat a választási eljárásról szóló törvényjavaslat tartalmazza, ezért az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló törvénybe csak azok az anyagi jogi normák kerülnek bele, amelyeket az alkotmány nem tartalmaz. Az országos népszavazás állampolgári kezdeményezése és a népi kezdeményezés esetén a feltett kérdést az Országos Választási Bizottság elõzetesen megvizsgálja és hitelesíti. A kérdést ebben a formában kell a kezdeményezés eredményessége esetén népszavazásra bocsátani.
Az Országos Választási Bizottság a kérdés mellett az aláírásgyûjtõ ív formai kellékeit is vizsgálja. A hitelesített aláírásgyûjtõ ív másolatain lehet aláírásokat gyûjteni, amelyeket az alkotmányban meghatározott határidõn, népszavazás kezdeményezése esetén 4, népi kezdeményezés esetén 2 hónapon belül lehet benyújtani az Országos Választási Bizottsághoz, amely gondoskodik az aláírások ellenõrzésérõl.
Tisztelt Ház! Ezek tehát azok az alapkérdések, amelyeket a benyújtott törvényjavaslatok - sok más kisebb jelentõségû, technikai jellegû kérdés mellett - rendezni kívánnak. Kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a választási csomag részét képezõ törvényjavaslatokat vitassa meg, és azokat az esetleges módosítások után fogadja el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)