DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Mindenekelõtt szeretném lerögzíteni, hogy a Független Kisgazdapárt a kialakítandó választási rendszer és országgyûlési mûködés alapelveit illetõen kitart amellett a Kisgazdapárt által többször hangoztatott álláspontja mellett, hogy a 386 országgyûlési képviselõ elfogadhatatlanul sok, tehát lényegesen csökkenteni kellene a képviselõk létszámát.
Mi változatlanul a kétkamarás Országgyûlés hívei vagyunk, mert úgy ítéljük meg, hogy a demokrácia a kétkamarás parlament mûködésének keretei között sokkal inkább biztosítható, mint az egykamarás Országgyûlésben. Továbbá nagyon fontosnak tartom lerögzíteni, hogy a Független Kisgazdapárt változatlanul kiáll az országgyûlési képviselõk meghatározott jogi keretek közé szorított visszahívhatóságának intézményi rendszere mellett.
(11.10)
Legyen szabad végül megjegyeznem, hogy az önhibájukon kívül külföldi állampolgárokká vált magyarok - és egyáltalán a külföldi magyarok - választójogi rendszerünkbe való beillesztését a Független Kisgazdapárt épp olyan fontosnak tartja, mint tartotta a korábbi ciklusban is, amikor kiállt e mellett az elv mellett.
Ami most már a beterjesztett törvénycsomagot illeti, szíveskedjék felfigyelni arra az igen tisztelt kormány, hogy a választójogi törvénynek az a módosítása, amely most a Ház elõtt fekszik, felrúgta a hétpárti konszenzus alapelveit, és olyan utakra tévedt, ami beláthatatlan következményekkel járhat a Országgyûlés mûködõképességét és az elkövetkezendõ - tehát a következõ - kormány mûködését illetõen. Mirõl van itt szó?
Mindenekelõtt hadd utaljak arra, hogy választójogi törvényt nem illik hét hónappal a választások elõtt módosítani. Maga Horn Gyula is többször kijelentette, hogy jogállami körülmények között két évvel a választások elõtt már nem lehet hozzányúlni a választójogi törvényhez. Igen sok olyan jogállamot ismerünk, amelynek az az álláspontja, hogy a választások elõtt már egy évvel nem szokás a választójogi törvényt módosítani, de vannak olyan álláspontok is, hogy tulajdonképpen a választójogi törvény megváltoztatásának igazi keretei csak az új Országgyûlés hivatalba lépését követõ mintegy egy éven belül képzelhetõk el.
Most beterjesztésre került egy olyan törvénycsomag, amely - nem tévedés, kérem - a jelenleg hatályos választójogi törvénynek mintegy 98 százalékát helyezi hatályon kívül, illetõleg léptet a helyébe más rendelkezéseket, és mindezt rendkívül tisztességtelenül teszi a kormányzat, mert olyan, választástechnikai kérdéseknek álcázott köntösbe bújtatja ezeket a változtatási igényeit, amelyek ellehetetlenítik egyáltalán e kérdés megnyugtató megoldását most, hét hónappal a választások elõtt.
Mi a cél egyáltalán a választójogi törvény megváltoztatásánál, amely a tisztelt Ház elõtt szempontként kell hogy figyelembe vétessék? Úgy gondoljuk, hogy mindenekelõtt az Országgyûlés mûködõképességének biztosítása a következõ ciklusra és a kormányzás stabilitásának biztosítása. Aki a mostani beterjesztést végiggondolja, abban felmerül a kérdés: vajon nem az-e a beterjesztõk célja, hogy bármi áron, de mandátumot biztosítsanak olyan erõknek is, amelyek különben nem valószínû, hogy hozzájuthatnának mandátumokhoz.
Engedjék meg, hogy Bihari képviselõtársammal ellentétben, magáról a választójogról ne tíz másodpercet beszéljek, hanem a beszédem lényegét és döntõ részét erre a kérdésre összpontosítsam. Itt konkrétan arról van szó, hogy a közös és a kapcsolt lista állításának feltételrendszerét miként közelítette meg a belügyminiszter úr.
Hivatkozhatnék itt arra, hogy amikor az egyeztetések folytak, akkor a Független Kisgazdapárt nevében dr. Baraczka Róbertnéhez, a Belügyminisztérium közjogi helyettes államtitkárához és a parlamenti képviselettel rendelkezõ pártok frakcióvezetõihez, pártelnökeihez eljuttattam a Kisgazdapárt álláspontját, és itt külön is felhívtam arra a figyelmet, hogy a Független Kisgazdapárt megítélése szerint nem szabad megengedni sem az Országgyûlés atomizálódását, sem pedig a kormányképtelenség kialakulását.
Ezért - a választójogi törvény átmeneti jellegére is tekintettel - ma még mindenképpen szükséges lenne a kis pártok összekapaszkodásának megakadályozása, nehogy az országgyûlési vagy a kormányzati munka teljességgel ellehetetlenüljön. Ezért a Független Kisgazdapárt abból a megoldásból indult ki, amelyet korábban a választójogi törvény megalkotásakor Magyarországon valamennyi politikai erõ alapként vett figyelembe, hogy a pártonkénti 5 százalékos küszöb - illetõleg akkor 4 százalék volt, késõbb emelkedett ez 5 százalékra - egy olyan határ, amely meggátolja az Országgyûlés atomizálódását.
Most azonban a belügyminiszter úr az elõterjesztésével a közös lista esetében feloldja ezt a szabályt, és arra hivatkozik, hogy itt lényeges változtatás nem történt. Kérem, ez nem igaz! Ha elfogadja a Ház a belügyminiszter úr elõterjesztését, ebben az esetben a jelenlegi legerõsebb három parlamenti párt, de adott esetben akár négy parlamenti párt pártonként akár két kis pártocskát is behozhat a hátán, és téved a belügyminiszter úr, amikor úgy gondolja, hogy bármiféle veszélyt vesz magára az a párt, amelyik ilyen módon kalkulál.
Mirõl van itt szó? A kapcsolt lista esetén a kapcsolás feltétele az, hogy két párt esetén 10 százalékkal, három vagy több párt esetén 15 százalékkal rendelkezzék majd a mandátumszerzés kapcsán a három vagy a több párt. De van még egy feltétel; nevezetesen: az 5 százalékos küszöb túlhaladásának feltétele. Hiszen ha ezt nem tudja produkálni az érintett párt, ebben az esetben a kapcsolt listában részt vevõ valamennyi párt elveszti a területi listás, illetõleg a kompenzációs mandátumlistás helyeit, ennek következtében tehát gyakorlatilag csak az egyéni választókerülettel tud bekerülni a parlamentbe. Ez egy olyan rendelkezés, amely mindenképpen fontos egy talpra nem állított gazdasággal rendelkezõ ország esetében, hiszen ha csak arra utalok, hogy amikor az országgyûlési képviselettel rendelkezõ pártok száma hatról hétre emelkedett, tulajdonképpen már akkor felborult az Országgyûlés rendje, mert a hét parlamenti párt mûködési rendje a Ház számára már elviselhetetlen terheket kezdett jelenteni.
Gondolják végig, hogy adott esetben tizenkét parlamenti párt mûködése mennyire el fogja lehetetleníteni az Országgyûlést, és arról már nem beszélek, hogy a kormányzat stabilitását pedig alapvetõen veszélyezteti, mert a kormányzati stabilitás veszélyeztetése azt jelenti, hogy az erõsebb pártoknak fel kell adni a programjaikat, olyan kompromisszumokat kell kötniük, amelyek veszélyeztetik az ország gazdasági fejlõdését.
(11.20)
Miért állítom én azt, hogy ilyen veszélyt hord magában a mostani módosítás? Azért, kérem, mert a belügyminiszter úr nagyvonalúan a közös lista esetében azt állítja, ott nem lehet kiszámítani, hogy a közös listát állító pártok milyen arányban szereznek mandátumot, ezért náluk az 5 százalékos küszöb eltörlendõ. Igen ám, csakhogy ez egy óriási szakmai melléfogás a belügyminiszter úr esetében. És hogy ez mennyire így van, hadd hivatkozzam arra, hogy az õ beterjesztése, tehát a törvénymódosítása egyértelmûen cáfolja a belügyminiszter úr által elmondottakat, hiszen ha a 3. § (3) bekezdését elõveszi, akkor ott a saját elõterjesztésébõl azt olvashatja: a közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetõleg a listát állító pártok szerinti országos listákra. Ez azt jelenti magyarán, a pártok meghatározzák, hogy milyen százalékos arányban kívánnak a közös munka eredményébõl részesülni, tehát megállapítható, hogy milyen arányban részesülnek a közös listából. Itt tehát egyáltalán nem okozna nehézséget az 5 százalékos küszöbnek a behozatala, illetõleg a másik eset is megoldás lehet, hogy elég a kapcsolt lista, nem kell a közös lista.
Félreértés ne essék, nehogy valaki azt mondja, hogy a Független Kisgazdapárt valamiféle önzésbõl terjeszti elõ ezt az álláspontot. Most felelõsségem tudatában bejelentem a Ház elõtt, ha meg merik tenni, hogy a belügyminiszter úrnak ezt az indítványát elfogadják, a Független Kisgazdapárt két kis pártot behoz a Házba, hiszen nem fog lemondani arról a lehetõségrõl, hogy mi az erõnket növeljük a kis pártocskák kis szavazataival, kis szavazattöredékeivel.
Ugyanakkor azonban szeretném felelõsségem tudatában felhívni az ország közvéleményének a figyelmét arra a tényre, hogy én a kormányzati erõk Magyarországgal szembeni bosszújának tekintem az ilyen módon elõterjesztett közös listát, mert hiszen észlelik, hogy elvesztették a hitelüket a választópolgárok elõtt - ilyen módon próbálják egyáltalán a saját erejüket növelni. Kérem, meglátjuk, hogy végül is a Független Kisgazdapárt érvei milyen módon fognak hatni a kormányzati erõkre.
Tény az, hogy korábban, a hétpárti tárgyalások kapcsán ezeket az érveinket akceptálták, azt mondották, igazunk van; most úgy látjuk, hogy megint köpönyeget fordítottak.
Ami most már a választási eljárást illeti, a Független Kisgazdapárt kimondja: itt a demokrácia nyílt veszélyeztetésérõl van szó. Miért állítom ezt? Azért, mert a választási bizottságok eddig a pártok arányos részvétele alapján hozattak létre, ami önmagában a demokratikus eljárás biztosítéka volt. Most a kormánypárt a saját többségét kívánja biztosítani az elõbb említett jelenlegi elvvel szemben, ami a választás demokratikus jellegével szembeni nyílt támadást jelenti. Hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy a ma hatályos választójog szerint a jegyzõk a helyi és a területi választási bizottságoknál, a belügyminiszter pedig az Országos Választási Bizottság vonatkozásában, de a pártok javaslataira is tekintettel kötelesek javasolni a bizottságok tagjainak az összetételénél, hogy a pártok javaslatait is vegyék figyelembe. Ezzel szemben a jelenlegi módosítás lehetõvé tenné, hogy e bizottságok döntõ részben a kormány erõibõl álljanak. Még veszélyesebb, hogy a többségi döntés elvére tekintettel ez a választás demokratizmusának silányítását jelentené, hét hónappal a választások elõtt.
Emellett a módosítás meg kívánja duplázni a választási szervezet rendszerét, és az elõbb említett bizottság háta mögött egy centralizált és a belügyminiszter úrnak alárendelt szervezetet kíván létrehozni. Miután ennek az elõterjesztésnek a 39. § (2) bekezdése a Belügyminisztérium emberének, tehát az Országos Választási Iroda vezetõjének utasítási jogot kíván biztosítani az összes választási iroda felett, ez azt jelenti, hogy az eddig volt demokratikus intézményrendszer helyébe egy diktatórikus, mondhatni katonai fegyelem alatt álló olyan szervezetet kíván állítani, amelyet a belügyminiszter úr kíván saját maga vezényelni.
Kérem, én úgy gondolom, ez a jelenlegi választási rendszerünk olyan antidemokratikus megváltoztatása, amely annál inkább veszélyt jelent, mert ma a választójogi törvény 11. §-a még igyekszik valamiféle azonos lehetõséget biztosítani legalább a választás elõtt 30 nappal az országos listát állítani tudó pártok részére, de ez a módosítás ezen is jelentõsen csökkenteni kíván.
Nagyon röviden még arról, hogy az alkotmánymódosításnak akkor volna értelme, ha az alkotmánymódosítás egyrészt fix idõpontokat állapítana meg az országgyûlési választások idõpontjaként, másrészt pedig ezt összehangolná a költségvetési törvény elkészítésére vonatkozó határidõkkel és a köztársasági elnök úr jogosítványaival.
Kérem, mi úgy gondoljuk, hogy a köztársasági elnök úr jogosítványainak a választójogi törvénnyel való összehangolása múlhatatlanul szükséges. Gondoljanak csak arra: jelenleg kétszer 30 nap áll rendelkezésére részben az Országgyûlés összehívására, részben pedig ezt követõen a kormányalakítási megbízás kiadására. Nincsen szabályozva, hogy a köztársasági elnök kinek köteles a kormányalakítási megbízást kiadni. Én úgy gondolom, ezek a hiányosságok érthetõvé teszik, hogy miért nem kívánja a Független Kisgazdapárt ezt az alkotmánymódosítást így támogatni.
Ami pedig a népszavazást illeti: úgy gondoljuk, valóban vannak elõrelépések a népszavazási törvényben, de önmagában azt a tényt, hogy elõzetesen kell az aláírási lapokat hitelesíteni, mi a demokrácia szûkítésének és a népszuverenitás korlátozásának tekintjük.
Ezekre tekintettel a Független Kisgazdapárt csak abban az esetben tudná támogatni a beterjesztett törvénycsomagot, ha a Független Kisgazdapárt álláspontját (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret lejártát.) a tisztelt Ház a módosító indítványok tekintetében el tudná fogadni. Köszönöm a megtisztelõ figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)