DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnöknõ. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A szabaddemokraták képviselõcsoportja a benyújtott törvénycsomagot elveiben és részleteiben is támogatja. Örömmel fogadja azt, hogy ez a törvényjavaslat végül megszületett, több mint másfél éves tárgyalások eredményeként.
(11.30)
Különös örömmel fogadjuk a választási eljárási törvénynek azokat az elemeit is, amelyeket belügyminiszter úr mint újdonságokat említett. Az SZDSZ 1993 óta sürgette ezeknek az elemeknek a választási rendszerbe való bekerülését. Így örülünk, hogy - az SZDSZ álláspontjának megfelelõen - a törvénybe bekerült a kampányidõszak rövidítésének elképzelése bár hozzátesszük, hogy eredeti javaslatunk egy lényegesebb rövidítést támogatott, de az elért eredménnyel is elégedettek vagyunk. S örömmel fogadjuk a kampánypénzek korlátozásának intézményét, amely szintén megjelenik a választási eljárási kódexben.
Természetesen vannak olyan pontok, amelyeknek a hiánya fölött szomorkodik az SZDSZ-frakció. 1993-ban mi úgy javasoltuk az Országgyûlés létszámának csökkentését, hogy közben nem hoznánk létre egy második kamarát. Ezt a javaslatunkat a tárgyaláson részt vevõ pártok az elmúlt években sem támogatták kellõ intenzitással. Errõl a helyrõl felhívom valamennyi párt képviselõjét, akik az Országgyûlés létszámának csökkentését támogatják, hogy a következõ Országgyûlés elsõ évében hozzanak törvényt errõl a kérdésrõl. Úgy tûnik, ahogy közeledünk a választásokhoz, úgy fogy el az elszánás ebben a kérdésben.
Ugyanígy sajnáljuk az arányosság elvének kormányprogramban is és a koalíciós megállapodásban is rögzített elemének elhagyását. A mostani választási rendszer aránytalan eredménye azzal a következménnyel járhat, hogy olyan párt alakíthat kormányt 1998 után - vagy olyan koalíciós pártok alakíthatnak kormányt -, amelyek mögött a választáson részt vevõ polgárok többségének akarata nincsen. Ez legitimációs problémákat eredményezhet. Szerintem helyes volt a kormányprogramban az arányosság követelményének feltüntetése. Sajnálatos, hogy ebben nem jött létre egyetértés, többek között éppen a Kisgazdapárt ellenállása folytán.
A benyújtott törvényjavaslatból - az SZDSZ képviselõcsoportja szerint - hiányzik a kampánypénzek szabályozásának egy radikálisabb változata. Sajnos, ebben az ügyben sem jött létre hétpárti egyetértés. Mindezzel együtt az elért eredmények és a benyújtott javaslat egésze az SZDSZ képviselõcsoportja számára elfogadható, azt támogatjuk.
Támogatjuk az alkotmány módosítását, hiszen egy fontos kérdést rendez. Torgyán képviselõ úr szemrehányást tett Bihari Mihálynak, hogy csak tíz másodpercet szólt a választási törvényrõl. Nyilván, ha ebbõl indulunk ki, akkor a képviselõ úr az alkotmányról nem szólt többet, mint tizenöt másodpercet. Gondolom, minden más, amit nem mondott el, amirõl nem szólt, azt úgy kell értelmezni, hogy azzal egyetértett a benyújtott javaslatból. Ezt örömmel fogadjuk.
De örömmel fogadtuk volna, ha kitér arra, hogy a nemzetközi gyakorlatban szokatlan módon korlátozza önmagát egy mindenkori többség. Azzal, hogy az alkotmánymódosítást úgy nyújtotta be a kormány, hogy 1998-ban május hónapban lesz a választás, ezzel a mai kormánypárti többség mintegy négy hónappal megrövidíti saját mandátumát. Erre nagyon-nagyon kevés példát tud mutatni bárki is a nemzetközi történelemben, különösen olyan esetben, hogy semmifajta közjogi vagy politikai oka ennek a mandátumrövidítésnek nincsen. Tehát nem arról van szó, hogy egy kormányzati válság, a kormánytöbbség elfogyása miatt egy parlament feloszlatja magát, és ezzel megrövidíti mandátumát. Hanem arról van szó, hogy a kormánypártok saját, rövid távú politikai érdekeik ellenében tesznek egy lépést.
Az könnyen belátható, hogy a mindenkori kormánypártnak az az érdeke, hogy egy éven belül az év minél késõbbi szakaszában történjék meg a választás, hiszen - különösen kedvezõvé váló gazdasági mutatók esetén - az év második felében a gazdaság állapota rendszeresen jobb állapotban van, mint az év elsõ felében, a kormányzati munka hosszú távú eredményei jobban jelentkeznek vélhetõen '98 második felében, mint elsõ felében. Ennek ellenére a mostani kormánytöbbség úgy dönt, hogy mintegy négy hónappal lerövidíti saját mandátumát, és már májusban sort kerít a választásokra. Hiszen arról nem folyhat vita, hogy a hatályos szabályok változatlanul hagyása esetén '98-ban nem májusban kellene a választásokat megtartani, hanem június 29. és szeptember 29. között valamikor. Ebbõl a szempontból fontosnak tartom, hogy kiiktatjuk az alkotmányból azt az elemet, amely hólabdaszerûen görgeti a választások idõpontját, és amely bizonytalanságot eredményezhet mind a következõ évi költségvetések, mind a kormányalakítás szempontjából.
Az SZDSZ képviselõcsoportja a kormánnyal egyetért a választási törvény módosítása kapcsán abban is, hogy a közös listák kérdésérõl most a parlamentben vitatkozzunk. Szeretném felhívni Torgyán József frakcióvezetõ úr figyelmét arra, hogy tiszteletre méltó az a vehemencia, amellyel megtámadta a kormányt és a belügyminisztert a kis pártok behozásának lehetõvé tétele kapcsán, csak rossz irányba tüzelt - talán ezúttal is. Ugyanis ez az álláspont, amelyet az elõterjesztés tartalmaz, az a Kisgazdapárt szövetségeseinek álláspontja, s a Kisgazdapárt szövetségeseinek nyomására került bele az elõterjesztésbe.
Az SZDSZ-képviselõcsoport nyitott arra, hogy támogasson olyan módosító indítványokat - ha jól értettem miniszter úr szavait, a kormány is -, amely a közös listák megszüntetésére vagy az öt százalék megkövetelésére irányul. Nem igaz az, hogy a kormánypártoknak vagy a kormányzati többségnek lenne az érdeke a közös listák ilyen szabályozása. Az biztosan nem érdek, hogy a hatályos szabályok változatlanul maradjanak, mert ez jogértelmezési zavarokat, jogbizonytalanságot, komoly közjogi zavarokat hoz létre. A hatályos szabályokon változtatni kell. Hogy milyen irányba változtatunk, az SZDSZ itt az MDNP-, az MDF- és az akkor még létezõ KDNP-frakció javaslatára fogadta el, hogy az elõterjesztésben ez a javaslat legyen benne, amelyet beterjesztettünk. De ha a Kisgazdapártnak van módosító indítványa, és a módosító indítvány elfogadása esetén az egész csomagot támogatja, ebben készek vagyunk a tárgyalásra. Még egyszer hangsúlyozom: nem a kormánypártok érdeke, hogy közös listák vagy kapcsolt listák segítségével a helyzetét javítsa. Ez az ellenzéki padsorokban ülõ, a Kisgazdapárt szövetségeseiként szereplõ pártok érdeke.
A következõ témakör, amelyrõl szólnom kell, a népszavazási törvény módosítása. Megítélésünk szerint nagyon helyes irányokban történik a népszavazási törvény módosítása. Ezzel kapcsolatban teljes mértékben osztom Bihari Mihály szocialista vezérszónok álláspontját. Nagyon kívánatos az, hogy a magyar népszavazási rendszer megváltozzon, hiszen nemzetközi összehasonlításban is arról volt híres a magyar népszavazási törvény, hogy nagyon könnyû volt elkezdeni egy kezdeményezést, de nagyon nehéz volt befejezni, nagyon nehéz volt sikeres választást tartani.
1993-ban az MDF már tett ugyan javaslatot a kezdeményezés megnehezítésére, de az a javaslat nem tartalmazta a sikeres népszavazás feltételeinek elõmozdítását. Nevezetesen azt, amit a mostani, hétpárti alapon egyeztetett elõterjesztés tartalmaz, hogy nemcsak a 200 ezer aláírás és az aláírási idõ korlátozásával tesszük súlyosabbá vagy fajsúlyosabbá a kezdeményezéseket, teremtjük meg annak a lehetõségét, hogy csak olyan ügyben történjen népszavazás kiírása, amely mögött valódi társadalmi akarat legyen, hanem azzal is, hogy az érvényességi küszöb csökkentésével alacsonyabb számú részvételnél is lehetõvé tesszük, hogy a nép döntése megjelenjen. Ez a két elem együttesen szerintem egy nagyon progresszív és kívánatos módosítást jelent a népszavazási törvényben.
Nagyon fontosnak tartom az Országos Választási Bizottság szerepének behozatalát. Szíves engedelmével nem osztom Torgyán képviselõ úrnak azt az álláspontját, hogy az aláírási ívek elõzetes hitelesítése korlátozza a népakarat kinyilvánítását, mert meggyõzõdésem szerint azzal, hogy elõzetesen az Országos Választási Bizottság, tehát nem a parlament vagy nem a parlament alkotmányügyi bizottsága - tehát nem egy olyan testület, amelynek a legszakszerûbb döntésével kapcsolatban is megfogalmazható az a kritika, hogy politikai alapon született, hanem egy neutrális intézmény - állást foglalt abban a kérdésben, hogy alkotmányosan megengedhetõ kérdést tesznek-e fel a kezdeményezõk, ezzel nem csökkentik a népakarat megnyilvánulását, hanem elejét veszik annak, hogy adott esetben több százezer aláírás gyûljön össze olyan kérdésben, amelyrõl utólag kiderül, hogy nem lehet kiírni ebben a kérdésben népszavazást.
(11.40)
Emlékezetes, az elõzõ ciklusban a Létminimum Alatt Élõk Egyesületének volt egy kezdeményezése, amelyrõl utóbb kiderült, hogy alkotmányosan abban a kérdésben nem lehet aláírást gyûjteni. Nyilván rendkívül sok munkával, erõfeszítéssel, adott esetben költséggel, nagyon sok embert megmozgatva gyûjtötték össze az aláírásokat, mindezt hiába, feleslegesen, mint utóbb kiderült: sajnos értelmetlenül - már az aláírásgyûjtõk szempontjából. Ezt megelõzi az, hogy az Országos Választási Bizottság hitelesíti az ívet, és ettõl kezdve tulajdonképpen nincs lehetõség arra, hogy semmissé tegyenek egy már ténylegesen összegyûlt aláírástömeget.
A választási eljárási törvénnyel kapcsolatban az SZDSZ képviselõcsoportja nevében szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem felel meg a valóságnak az, miszerint a jelenlegi választási törvény 80 százalékban változik. A jelenlegi választási törvénynek azok a rendelkezései, amelyek eltûnnek a választási törvénybõl, megjelennek a választási eljárási kódexben. Ez nyilván egy kis utánajárást igényel, mindegyik elõterjesztést el kell olvasni, amelyrõl vitát folytatunk. De ezek az elõterjesztések megjelennek, hiszen az eljárási kódexbe kerülõ szabályok lényegében nem változtatják meg a választási eljárás szabályait, csak az történik, hogy az eddig részint az önkormányzati törvényben, illetõleg az önkormányzati választásokról szóló elõírásokban, részint a népszavazási törvényben, részint a választási törvényben lévõ eljárási szabályok egy helyre kerülnek. Megítélésünk szerint ez egy helyes törekvés, a kormányprogramban is szerepel ez a célkitûzés. Ez a választópolgárok szempontjából átláthatóbbá, követhetõvé teszi a választási eljárási rendet: bármilyen választásra kerül sor, ugyanaz az eljárási technika lesz alkalmazható.
Az SZDSZ támogatja és örömmel fogadja azt a javaslatot, hogy mind az önkormányzati, mind az országgyûlési választásoknál egységesen fog megjelenni az úgynevezett kopogtatócédulás ajánlási rendszer, tehát nem fordul elõ az, ami 1994-ben, hogy az egyik választásnál az egyik ajánlási megoldást, a másik választásnál másfajta ajánlási megoldást alkalmaztunk. Úgy ítéljük meg, hogy ez a kopogtatócédulás rendszer két országgyûlési választáson beváltotta a hozzá fûzött reményeket, alkalmas arra, hogy a jövõben is szûrje a választáson induló pártokat, olyan értelemben, hogy csak azok a pártok indíthassanak listát, amelyek megfelelõ számú választói támogatással rendelkeznek.
A bevezetõben említettem, hogy az SZDSZ régóta szorgalmazta a kampányidõszak csökkentését. A kampányidõszak Magyarországon - mint ahogy az egész választási eljárási rendszer - 1989-ben sajátos körülmények között fogalmazódott meg, olyan garanciák épültek be a '89-es törvénybe, amelyek a bejáratott demokráciák gyakorlatában nem léteznek.
1989-ben, amikor több mint száz pártot jegyeztek be nagyon rövid idõ alatt - ha jól emlékszem, a hatvanat meghaladta a választáson induló pártok száma -, és a választáson részt vevõ pártok között rendkívül nagy volt az esélyegyenlõtlenség, hiszen pár hónapja megalakult pártok versenyeztek egy több évtizedes múlttal rendelkezõ párttal, egy párttal, ebben a helyzetben olyan garanciák is belekerültek a választási törvénybe, amelyek '89-ben és '90- ben, illetõleg még '94-ben is helyesen voltak jelen a választási rendszerben, ugyanakkor hosszú távon a magyar választási eljárást bizonyos értelemben anakronisztikussá tették.
Emlékezetes, tisztelt képviselõtársaim, hogy idén tavasszal a brit választásokról az a sajtóhír jelent meg, miszerint Nagy-Britannia történetének leghosszabb választási kampánya volt, majdnem egy hónapig tartott - ezzel szemben a magyar szabályok 1994-ben azt eredményezték, hogy közel négy hónapig tartott a választási kampány a választások kiírásától a második forduló végéig.
Örömtelinek tartjuk azt, hogy ez az idõszak a több mint száz napról 72 napra plusz két hétre csökken, tehát a törvény írja elõ, hogy az elsõ és a második forduló között két hétnél több idõ ne teljen el, a törvény írja elõ, hogy a kopogtatócédulák gyûjtéséig terjedõ idõszak 21 nap, a kopogtatócédulák összegyûjtése után a választásokig terjedõ idõszak 21 nap legyen. Ez indirekt módon lényegesen csökkenti a választási költségeket is, hiszen ennyi nappal rövidebb választási kampány idején ennyivel kevesebb újsághirdetés, televízió- , rádióhirdetési költség merül fel a pártok oldalán. Ez tehát áttételes úton csökkenti a kampányra elköltött pénzeket.
Ugyanígy helyesnek tartjuk azt, hogy a választásokra jelöltenként elkölthetõ pénzösszeget - szemben a hatályos helyzettel, ami ilyen összegszerûségi korlátot nem állapít meg - 1 millió forintban maximálja. Ez az összeg meggyõzõdésünk szerint elegendõ egy kampány lefolytatására, nem teremt esélyegyenlõtlenséget a parlamenten kívüli pártok számára, 1 millió forintból kellõ mértékben ismertté válhatnak a jelöltek és a pártok is. Egy ennél alacsonyabb összeg is felvetõdött a tárgyalások során, és megfontolásra is okot ad. A probléma az alacsonyabb összeggel az, hogy a parlamenten kívüli pártok, azok a pártok, azok a szervezetek, amelyek - egyszerûen a parlamenten kívüliségük miatt - a sajtóban nem tudnak olyan intenzíven megjelenni, jelentõs hátrányba kerülnének, ha még kisebb lenne ez a maximált összeg. Ilyen értelemben - ahogyan az országos listát állító pártoknál maximálisan 386 millió forint költhetõ el a kampányra - az országos listát nem állító, de megyei listát állító pártoknál ez jóval alacsonyabb maximális összeget eredményez. Megítélésünk szerint ez egy helyes irány, ésszerûen korlátozza a kampánypénzeket.
Tisztelt Képviselõház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összefoglalva az SZDSZ álláspontját: támogatjuk a javaslatokat, támogatjuk az alkotmánymódosítást, a választási törvény módosítását - ebben a körben Szigethy István képviselõtársam részletesebben is kifejti az SZDSZ álláspontját - támogatjuk az új kódexeket, a népszavazási törvényt és a választási eljárási törvényt örömmel fogadjuk a kampányidõszak és a kampánypénzek csökkentését és a jövõben is nyitottak leszünk arra, hogy a még meg nem valósuló céljaink - vagyis az Országgyûlés létszámának csökkentése és a mainál arányosabb választási rendszer megteremtése - bekövetkezzen nyitottak vagyunk arra, hogy errõl tárgyaljunk, bár lehetséges az, hogy ez már csak a következõ ciklus elején történhet meg.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)