DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Hack Péter a Szabad Demokraták Szövetsége nevében már részletesen beszélt mind a négy törvényrõl, amely a választójogi csomagban az Országgyûlés elõtt áll. Már jelezte, hogy a választójogi törvény, az országgyûlési képviselõk választásáról szóló törvény módosítása kapcsán én néhány kérdésrõl részletesebben beszélni fogok.
Mindenekelõtt szeretném jelezni, hogy sokkal szívesebben beszélnék nagyobb törvényrõl, mint ami most az Országgyûlés elõtt áll, hiszen ez a törvény tulajdonképpen mással nem foglalkozik, mint a közös és a kapcsolt listák eddigi szabályozásának nem egyértelmûségébõl adódó néhány probléma feloldásával.
Már többen említették, hogy a választójogi törvény további fejlesztése szükséges, és erre valószínûleg a következõ parlamenti ciklus elején talán sor is kerül. Ezekkel a kérdésekkel a felszólalásom késõbbi részében szeretnék foglalkozni, hiszen - a tíz percre tekintettel - elsõsorban a mostani törvényt érintõ néhány kérdést szeretnék részletesebben ismertetni.
Nem tudok egyetérteni Sepsey Tamás azon felvetésével, hogy a mostani törvényjavaslat tulajdonképpen valamiféle kormánypárti igényt elégítene ki. A hatályos törvény értelmezése kapcsán a sajtóban - éppen ellenzéki pártok vezetõi részérõl - néhány olyan jogértelmezés volt olvasható, hogy ezekbõl a tárgyalásokból esetleg olyan elõzetes együttmûködések alakulhattak volna ki, amelyek többek szerint nem feleltek meg a hatályos választójogi törvény rendelkezéseinek.
Jogos volt az az igény, hogy nem szabad az utolsó pillanatra hagyni, hogy a bíróság esetleg már felállt pártszövetségek összetételének, listáinak jogellenességét állapítsa meg, és ezzel esetleges bírósági döntések befolyásolhassák a választási eredményt. Éppen az ellenzéki pártok érdekében áll az, hogy a nem teljesen egyértelmû, hatályos törvényi szabályozást tegyük világossá, egyértelmûvé, és ahogy Torgyán József felszólalásában errõl beszélt is, ez a késõbbi idõszakokban is minden kérdésben meghatározhassa azt, hogy hogyan lehet közös és kapcsolt listákat állítani.
A közös listánál több párt eleve közösen indít képviselõjelölteket, közösen állít listát. A kapcsolt listáknál a már így létrejött külön listákat utólagosan kapcsolják össze, de a kettõ szabályozása között azért feltétlenül vannak bizonyos különbségek.
Torgyán József felszólalásában felvetette azt az igényt, amellyel egyébként a kormánypártok végig egyetértettek, hogy a parlamentbe - lehetõség szerint - nagyon csekély támogatottságú pártok - a közös vagy a kapcsolt listák szabályozásának nem kielégítõ volta miatt - ne kerülhessenek be, legyen tejesen világos az, hogy ha egy párt listás mandátumot szerez, akkor az ország választójoggal élõ választópolgárai legalább 5 százalékának támogatottságát élvezze. Egyébként a parlamenti munka rendkívüli mértékben szétaprózódhatna, és ez esetleg a kormányozhatóságot is befolyásolná. Nos, a mostani javaslatok tulajdonképpen ezen a vonalon haladnak tovább.
A mostani szabályozás alapelve az, hogy ugyanazok a pártok más-más megyében ne állítsanak különbözõ listákat, azonos összetételben jelenhessenek csak meg az országos listán végezetül - ez érthetõ. Egy önkormányzati választásnál semmi kivetnivaló nincs abban, hogy azonos pártok az egyik városban ezzel a párttal, a másik városban amazzal a párttal kötnek megállapodásokat a város vagy a község kormányozhatósága érdekében.
Az országban azonban meglehetõsen furcsa helyzet alakulna ki, hogyha például az egyik megyében késõbb kormányra kerülõ pártok kötnének megállapodást, a másik megyében olyan pártok kötnének közös megállapodást, ahol az egyik kormányra kerül, a másik nem kerül kormányra - és még sorolhatnám ezeket a példákat.
A törvényjavaslat ezeket az anomáliákat kívánja megelõzni, és kíván teljesen tiszta, világos képet teremteni. Torgyán József felszólalásának viszont volt egy nagyon lényeges és nagyon érdekes eleme, amikor arról beszélt, hogy a közös listák esetében is ki lehessen mutatni a legalább 5 százalékos országos támogatottságot.
Az általa felvett megoldás járható út, méghozzá konkrétan úgy tudnám ezt elképzelni, hogy ha pártok közös listát állítanak, akkor vagy megegyeznek egymás között abban, hogy milyen százalékos arányban oszlanak meg az országos lista tekintetében a rájuk adott szavazatok, vagy pedig, ha ebben nem egyeznek meg, akkor a törvény eleve feltételezi, hogy egymás között egyenlõ arányban részesednének a szavazatokból.
Ez három pártig semmiféle gondot nem jelent, hiszen tizenöt pártnál minden párt biztosan megkapja az 5 százalékot ilyen megosztás esetében is. A probléma, amely fölvetõdhet, és amely ezzel megoldható, a négy vagy több pártot érintõ közös listáknál jelentkezhet. Ebben az esetben, ha nem kötnek elõzetes megállapodást, akkor valamennyi párt viseli annak a kockázatát, hogy nem éri el az 5 százalékos bekerülési küszöböt, hiszen ebben az esetben nyilvánvaló, hogy már az egy pártra esõ átlag nem érné el az 5 százalékot.
Ez a Torgyán József által felvetett gondolat megfontolandó, és ha ilyen módosító indítvány érkezik az Országgyûlés elé, akkor a kormánypártok minden bizonnyal meggondolják, hogy ezt támogassák-e ezt vagy sem.
A következõ kérdés, amelyrõl beszélni szeretnék, már általánosabb és általában a választási rendszerrel foglalkozik. Reagálni szeretnék néhány olyan felszólalásra, amely ma már elhangzott és további kérdéseket érint.
Trombitás Zoltán említette azt, hogy véleménye szerint késõ már a törvény módosítása, hiszen néhány hónap van hátra a választásokig. Nos, ez az érv már több hónapja többször elhangzott, még régebben is elhangzott; úgy gondolom, hogy addig, amíg ennek nincs alkotmányos akadálya, és igazában magyar közjogi hagyománya sincs, hogy ezt az illemszabályt be kellene tartani, addig erre nem célszerû hivatkozni.
(12.50)
Szeretném hangsúlyozni azt, hogy a mostani módosításban szándékosan nincsenek benne további elemek. Tehát azok a nagy jelentõségû kérdések, amelyekrõl Hack Péter, Trombitás Zoltán és Toller László is beszélt, amelyek valójában strukturális változást jelentenének a választási rendszerben, nem szerepelnek a mostani javaslatban, csak ez a viszonylag kis terjedelmû, a közös és a kapcsolt listákat érintõ módosító csomag van elõttünk.
Nem hiszem, hogy bármiféle illemszabályba ütközne, hogyha errõl az Országgyûlés most nem döntene, és bizonytalan helyzetbe hozná azokat a pártokat, amelyeknél esetleges bírói döntéstõl függne a választásokon való indulásoknak az adott lehetõsége egyszerûen azért, mert ezt a kérdést az Országgyûlés nem rendezné. Egyébként 1994 elején, a választások elõtt néhány hónappal születtek meg többek között azok a módosító javaslatok, amelyek ezt a furcsa helyzetet teremtették, hiszen az akkori törvénymódosítás néhány eleme nem volt teljes egészében összhangban a törvény egészével - abból adódtak az ellentmondások.
De ha már erre a törvényre hivatkoztam: éppen a korábbi kormánykoalíció által beterjesztett választójogi törvénymódosítás érkezett nagyon késõn a választások elõtt. Igaz, hogy a keresztülvitt változtatások ugyancsak nem voltak nagy jelentõségûek - ahogy a mostani sem az -, azonban a kormány eredeti elõterjesztésében olyan kardinális kérdések szerepeltek, mint például az, hogy valamennyi határon kívüli magyar állampolgár - függetlenül a távozásától, függetlenül attól, hogy esetleg csak a szülei jogán kapta meg a magyar állampolgárságot - magyar választójogot kapott volna. Ez a módosítás nem ment keresztül, de elõ volt terjesztve. A mostani elõterjesztés közel sem ilyen mértékû, közel sem ilyen jelentõségû: nem hiszem, hogy bármiféle illemszabályba ütközne ennek a teljesítése.
A következõ kérdés, amirõl Trombitás Zoltán beszélt, már elõremutat. Felvetette azt, hogy a szavazatok nem egyenjogúak - egyetértünk vele. A szavazatok egyenjogúságát csak az arányos rendszer tudja biztosítani. A Szabad Demokraták Szövetsége 1996 elején letette azt az arányosítási modellt, amelynek a próbaszámításai biztosították az alkalmazhatóságát nem rajtunk múlott, hogy ezen a területen nem tudtunk elõrelépni. Valóban örülünk egyébként, hogy mind a Fidesz, mind pedig a Magyar Demokrata Néppárt ezt a javaslatunkat már akkor támogatta. Elnézést (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret lejártát.), lejárt az idõm. A további kérdésekrõl majd a vita további részében tudunk beszélni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)