GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a mai túlméretezett parlamentnél egy kisebb, ugyanakkor szakértõi háttérapparátussal megerõsített Országgyûlés nemcsak olcsóbb, de hatékonyabb is. Ennek megfelelõen kidolgoztunk egy javaslatot, amely az egyéni választókerületek számának, valamint a területi és az országos listás mandátumok számának arányos csökkentésével oda vezetett volna, hogy az Országgyûlés létszámát 300 fõ alatt lehetett volna meghatározni.
Sajnos, annak ellenére, hogy korábban a pártok ebben a kérdésben nyitottnak mutatkoztak, támogatták javaslatunkat, a hétpárti tárgyalások során nem lehetett megegyezni.
A kormányprogrammal összhangban emellett a Szabad Demokraták Szövetsége szorgalmazta azt is, hogy arányosabb legyen a választási rendszer, szorgalmaztuk azt is, hogy a választókörzetek közötti aránytalanságot megszüntessük, szorgalmaztuk a kampányidõszak jelentõs csökkentését, a kampányköltségek és a kampányra fordítható pénzek, valamint a kampány során elfogadható összegek korlátozását is.
(16.00)
A tárgyalásokon a legfontosabb kérdésekben - mint az arányosság és a parlament létszámának csökkentése - sajnos nem sikerült megállapodni, azonban néhány fontos kérdésben igenis elõrébbléptünk, és ez üdvözlendõ. A választási eljárásról szóló törvény tervezetében például megjelenik az általunk szorgalmazott kampánypénzek korlátozásának intézménye, rövidül a kampányidõszak, és ezen túlmenõen persze magának az egységes választási kódexnek a megalkotása is üdvözlendõ, amely egy új intézmény, egy elõrelépés, és amelynek elfogadásával áttekinthetõbb, követhetõbb és alkalmazhatóbb lesz a hatályos szabályozás.
Tisztelt Országgyûlés! Nem könnyû annak a választópolgárnak a helyzete, aki a plenáris ülésen elhangzottak alapján próbál eligazodni a választójoggal kapcsolatos elõterjesztés vitájában. Megtudja, hogy valamennyi párt egyetértett azzal, hogy a jövõben kisebb legyen az Országgyûlés létszáma; ugyanakkor értetlenül áll az elõtt, hogy ugyanezek a pártok mégsem tudtak e kérdésekben megállapodni. Értesül a vita során arról, hogy a kormánypártok meg akarják akadályozni azt, hogy a nagy vagy a közepesen erõs pártok kis pártokat vigyenek be a parlamentbe; másfelõl ugyancsak a vitában azt hallja, hogy éppen a koalíciós pártok akarnak kis pártokat suttyomban a hátukon becipelni.
Hallható volt a vita korábbi szakaszában az is, hogy a koalíció kampánycélokból, önzõ, egyéni érdekektõl vezéreltetve ki akarja tolni a mandátumát. Most meg azt halljuk, hogy ugyancsak a kampánnyal összefüggõ taktikai megfontolások miatt rövidíti le saját kormányzási idejét. Azért akar választásokat tartani - hangzik az ellenzéki érvelés -, mert így el tudja kerülni azt, hogy szeptemberben kiderüljön, hogy a költségvetés nem áll meg a lábán, és az MSZP-SZDSZ koalíció csõdbe viszi az országot.
Nos, nehéz eligazodni az ilyen ellenzéki érvelések és ellentmondó állítások között. A szabaddemokraták a hat-, majd késõbb hétpárti tárgyalásokon azonban már megszokták, hogy bár tárgyalópartnereik többnyire változatlanok, az álláspontok és érvelések rendre változnak, attól függõen, hogy hogyan alakulnak a közvélemény-kutatások vagy éppen milyen aktuálpolitikai megfontolások léteznek vagy kerülnek elõtérbe. Meggyõzõdésünk szerint azonban a választójogi törvényt és annak módosítását nem lehet aktuálpolitikai kérdéseknek, illetve érdekeknek alárendelni.
A vitára az a jellemzõ, hogy az ellenzéki pártok elsõsorban egymással vitatkoznak, például azon, hogy a közös listák esetében hogyan is értelmezzük az 5 százalékos küszöböt. A választási küszöb számításával kapcsolatosan azonban le kell szögeznünk, hogy az SZDSZ álláspontja a hétpárti tárgyalásokon képviseltekhez képest nem változott, és ebben a kérdésben most is tartjuk álláspontunkat. Az SZDSZ ebben a tárgykörben az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 8. § (5) bekezdésében foglaltakkal összhangban képviselte és képviseli ma is az álláspontját. Idézem: "A közös vagy kapcsolt listát indító pártok nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak pártonként legalább 5 százalékát, háromnál több párt esetében együttesen legalább 15 százalékát nem érik el." E hatályos szöveget azonban ellentmondóan értelmezte a Kisgazdapárt, és ellentmondóan vagy másképpen értelmezte a Fiatal Demokraták Szövetsége is.
Mi a legnagyobb veszélyt abban láttuk, hogy a hatályos szabályozás alapján éppen a közös és kapcsolt listák esetén a többféle értelmezés miatt nem készíthetõ olyan szoftver, amely alapján a választások éjszakáján megállapítható a választások végeredménye, amely alapján kioszthatóak a mandátumok. Ennek elkerülése végett, illetve a probléma kezelésére készített a Belügyminisztérium egy javaslatot, amelyet egyébként a Kisgazdapárt túl megengedõnek tart, míg más ellenzéki pártok - például az MDNP - túl szigorúnak.
Az SZDSZ álláspontja - és ez ritka kivétel - ebben a kérdésben éppen a Kisgazdapártéhoz áll közelebb, az SZDSZ-nek és a koalíciónak ugyanis semmiféle érdeke nem fûzõdik ahhoz, hogy bizonyos pártok számára lehetõvé tegyék az 5 százalékos parlamenti küszöb kikerülését, illetve eltörlését. Ennek megfelelõen várjuk a Kisgazdapárt ez irányú módosító javaslatait, és bízom benne, hogy ha sikerül olyan javaslattal elõállniuk, amely bírja a tisztelt Házban a szükséges többséget, akkor a Szabad Demokraták Szövetsége is támogatni fogja.
Végezetül hadd fejezzem ki azon reményemet, hogy bár most nem sikerült sem a parlament létszámának csökkentésében, sem az arányosabb választási rendszert illetõen megállapodásra jutni, lesz még mód arra, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése errõl a kérdésrõl vitatkozzék.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.)